Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Libanon súlyos gazdasági és pénzügyi válságban van, az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet.
Együttműködést sürgetett az új kormány mielőbbi megalakítása érdekében a libanoni kormányfő hétfőn, továbbá szorgalmazta az országnak folyósítandó nemzetközi segélyek feltételéül szabott reformok mielőbbi megvalósítását. „Minden további késlekedés csak mélyíti a válságot” – szögezte le Musztafa Adíb az NNA libanoni hírügynökséghez eljuttatott közleményében.
Emmanuel Macron francia elnök szeptember elején, bejrúti látogatása során leszögezte: az arab országban reformokra van szükség az áramszolgáltatás, a bankügy, az igazságszolgáltatás és a közbeszerzések területén. A Politico című lap ezt megelőzően azt írta, hogy Macron szankciókkal fenyegette meg a libanoni politikai vezetést, ha nem hajt végre komolyabb reformokat. A nemzetközi segélyek folyósítását Macron a reformok októberig való elindításához kötötte. Adíbot – aki 2013 óta Libanon németországi nagykövete volt – három héttel azután nevezték ki, hogy lemondott a Hasszán Diáb vezette előző kormány a fővárosban, Bejrútban augusztus elején történt hatalmas robbanás és az azt követő tüntetések hatására. Augusztus 4-én több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 160 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek, és százezrek otthona vált lakhatatlanná a fővárosban.

Libanon súlyos gazdasági és pénzügyi válságban van, az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. A közel-keleti országban az államadósság mértéke eléri a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 150 százalékát, miközben a munkanélküliség, a szegénység és az infláció emelkedik. Bejrút március elején fizetésképtelenséget jelentett. A kormány tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az összeomlás elkerülése végett.
(MTI)