Feltárták az Erdélyi Fejedelemség követségét Isztambulban
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
Görögország számos templomában kongatták meg a harangokat a gyász jeléül.
Gyásszal reagáltak az amerikai és görögországi görög-ortodox egyházak a korábban múzeumként működő Hagia Sophia mecsetté alakítására, miközben az isztambuli épületben 1934 óta először tartottak pénteki imát. Görögország számos templomában kongatták meg a harangokat a gyász jeléül. A délután folyamán II. Hieronimosz athéni érsek, a görögországi ortodox egyház vezetője Athénban rendkívüli misét tart. Elpidophoros, a görög-ortodox egyházmegye vezetője az Egyesült Államokban az ANA görög hírügynökség szerint szintén elrendelte a zászlók félárbócra engedését és a gyászharangozást.
A Kathpress katolikus hírügynökség értesülése szerint Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta csütörtök este Elpidophorost, hogy első kézből tájékozódjon az ortodox egyháznak a Hagia Sophia mecsetté alakításával kapcsolatos aggodalmairól. „Elmondtam mély fájdalmunkat a Hagia Sophia mecsetté alakításával összefüggésben, ahogy az ökumenikus patriarkátus biztonságával és a vallásszabadsággal kapcsolatos aggályainkat is” – írta az ortodox érsek Twitter-oldalán. Az Orthodox Times című felekezeti hírportál szerint Trump szintén nagyban nehezményezte Recep Tayyip Erdogan török államfő döntését. Az amerikai elnök egyben saját aggályait is hangsúlyozta az emberi jogok és a kisebbségi vallásszabadság törökországi helyzetét illetően.
Elpidophoros korábban Mike Pence alelnökkel is megbeszélést folytatott. „Az Egyesült Államok határozottan kiáll a görög-ortodox egyház követelése mellett, hogy a Hagia Sophia ihlet és elmélkedés forrásaként hozzáférhető legyen felekezeti hozzátartozástól függetlenül mindenki számára” – írta Pence mikroblogján a találkozót követően. A görög kormány ismételten történelmi hibának nevezte, hogy Erdogan elnöki dekrétummal nagymecsetté nyilvánította az ikonikus épületet. A döntés heves nemzetközi bírálatokat váltott ki az Európai Unió többi tagállamában is. Claudia Roth, a német parlament zöldpárti alelnöke például a világi Törökország elleni hadüzenetnek és a vallással való visszaélésnek nevezte a Hagia Sophia mecsetté alakítását. Az SWR közszolgálati televízió műsorában nyilatkozva Roth úgy fogalmazott, hogy Erdogan így akarja ünnepeltetni magátaz iszlám világban. Hozzátette: a török elnök megosztja a társadalmat, és próbálja elterelni a figyelmet a koronavírus-járványról, a gazdasági nehézségekről és a korrupcióról. A német politikus az EU határozott fellépését sürgette az ügyben.
Alexander Schallenberg osztrák néppárti külügyminiszter pénteken arról beszélt, hogy Törökországban a politika visszaélt a vallással. A modern Törökország támogatójaként Ausztria ellenzi a Hagia Sophia mecsetté alakítását, amivel Ankara elveszíti hídépítő szerepét Kelet és Nyugat között – fűzte hozzá. A pénteki imára mintegy 1500 embert várnak. Az Isztambul történelmi központjában álló épületnél lévő ellenőrző pontokhoz több ezer rendőrt vezényeltek ki a biztonság megteremtése érdekében. Az így biztosított területre a hívők maszkban léphetnek be. Az épület belseje reggel a Korán szövegeitől volt hangos, ezeket fehér ruhába öltözött vallási vezetők olvasták fel, a héten a mecsetben elhelyezett kék szőnyegeken ülve. A török legfelsőbb bíróság két hete hozott döntést arról, hogy 1934-ben, a köztársaságalapító Kemál Atatürk államelnöksége alatt jogellenesen alakították múzeummá a Hagia Sophiát. A bírósági döntés után Erdogan elnöki dekrétummal nagymecsetté nyilvánította az épületet.
(MTI)