Szijjártó Péter: Ordas hazugság, amivel Magyarországot vádolják (videó)
A külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésről jelentkezett be. Békemisszióról, Csádról és a Nemzeti Kártyáról is beszélt.
A térségben egyre gyakoribbak az etnikai alapú törzsi ellentétek, amelyek a mostanihoz hasonló mészárlásokba torkollanak.
Fegyveresek legalább 66 ember életét oltották ki a szudáni Észak-Dárfúr államban, a vérengzés nyomán vasárnap több mint 1500 ember menekült a szomszédos Csádba – közölte a szudáni Vörös Félhold és az ENSZ illetékes hivatala. Az említett forrás – és korábban a világszervezet humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) is – vasárnap arról adott jelentést, hogy fegyveresek ennek a szudáni államnak egyik falujában járműveken és lovakon érkezve a helyi lakosságra támadtak, megöltek legalább hatvanhat embert, 38-at megsebesítettek. Az állítólag arab etnikumú támadók felgyújtották a házakat, megtámadtak a helyi rendőrőrsöt is, kirabolták annak épületét, kiürítették a rendőrségi fegyverraktárat. Egyes helyi lakosok szerint viszont az előző napon négy arabot gyilkoltak meg ismeretlenek.
A közelmúltban tüntetések is voltak a régióban, ezek résztvevői a közbiztonság javítását követelték és azt, hogy a kormány vessen véget a támogatását élvező fegyveres csoportok támadásainak. A tüntetők táborát július 13-án fegyveres csoportok támadták Észak-Dárfúrban több mint egy tucat embert ölve meg. Az észak-dárfúri kormányzat válaszul rendkívüli állapotot hirdetett ki, és közölte, hogy több katonát vezényel a körzetbe a biztonság helyreállítására. A szudáni átmeneti kormány nem képes megbirkózni az elmúlt évtizedekben az ország különböző térségeiben, köztük Dárfúrban kialakult lázadó mozgalmakkal. Omár el-Besír korábbi elnök ellen, akinek három évtizeden át tartó hatalmát tavaly áprilisban tömegtüntetések döntötték meg, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) népirtás és háborús bűncselekmények miatt készül vádat emelni a 2000-es évek dárfúri lázadásait vérbe fojtó hadjáratokért.
(MTI)