Az MKP új elnöke prioritásának nevezte a magyarság megmaradásának segítését és az asszimiláció csökkentését

Forró Krisztián lett a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) új elnöke. Az MKP új vezetését a párt szombaton tartott tisztújító kongresszusán választották meg az Érsekújvárhoz közeli Farnadon.

Mivel a párt vezetőjéről tartott titkos szavazást megelőzően több jelölt visszalépett, a kongresszusi küldöttek két jelölt – Őry Péter, az MKP ügyvezető testületének elnöke és Forró Krisztián, a párt elnökségi tagja – közül választhattak. A kongresszuson 198 küldött vett részt, közülük 197-en szavaztak, Forró Krisztián 114, Őry Péter pedig 78 voksot kapott.

Forró Krisztián a 2016 júniusában megválasztott Menyhárt Józsefet váltja az MKP élén, aki a teljes vezetőséggel együtt, a februári parlamenti választási kudarc után mondott le, miután pártjuk – az MKP, illetve az Összefogás és Magyar Fórum törpepártok alkotta – Magyar Közösségi Összefogás néven indított közös magyar listán nem jutott be a törvényhozásba.

Politikai és társadalmi egység

Az MKP új elnöke megválasztása után magyar újságíróknak nyilatkozva prioritásának nevezte a magyarság megmaradásának segítését és az asszimiláció csökkentését, és ennek eszközeként a politikai és a társadalmi egység megteremtését említette. Egy, a közös magyar érdekképviselet létrehozásának menetrendjét tudakoló újságírói kérdésre Forró Krisztián azt válaszolta: elsőként az Összefogással akarnak tárgyalni, és szeretnének leülni a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt magyar ágával is. Kérdésre hozzátette: elsősorban magyar pártokkal akarnak tárgyalni, ám ha a helyzet úgy hozza, hogy a magyar közösség érdekében szlovák pártokkal is tárgyaljanak, számba veszik ennek lehetőségeit is.

A párt új alapszabályát is elfogadták

Az MKP Országos Tanácsának (OT) élére – amely a második legfontosabb funkciónak számít a párton belül – Köpöncei Pétert, a Lévához közeli Palást község polgármesterét választották a tisztújító kongresszus küldöttjei. A kongresszuson elfogadták a párt új alapszabályát is. Ennek alapján az MKP most megválasztott vezetése az eddig megszokott négy év helyett csak 2022 végéig kap megbízást. Az alapszabályban eszközölt további változtatások szerint a pártnak az eddigi négytagú alelnöki testülete helyett csak három alelnöke lesz, a következők: Berényi József a párt korábbi elnöke, Ciprusz Zoltán, a párt korábbi elnökségi tagja és Farkas Iván, a párt egyik korábbi alelnöke. Ugyancsak változás, hogy a párt legszűkebb döntéshozó testületének, az elnökségnek 13 tagja lesz az eddigi 17 helyett.

A felvidéki magyarok háromnegyede egységes magyar érdekképviseletet szeretne

Egy, a napokban nyilvánosságra hozott felmérés szerint a felvidéki magyarok háromnegyede egységes magyar érdekképviseletet szeretne, pártegyesülés vagy közös lista formájában. Szlovákiában jelenleg öt olyan párt van, amely elsődlegesen a felvidéki magyar választók voksaira számít, közülük kettő rendelkezik érdemi támogatottsággal: a legerősebbnek számító MKP és a Most-Híd, szlovák-magyar vegyespárt. A fennmaradó három másik politikai csoportosulás – a tavaly ősszel alakult Összefogás és a Magyar Fórum, illetve a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) – törpepártok, támogatottságuk a statisztikai hibahatár alatt van.

Május végén megújult a Most-Híd vezetése is

A Most-Híd május végi tisztújító kongresszusán Solymos László váltotta a párt élén Bugár Bélát, aki a februári választások után lemondott tisztségéről. Solymos már akkor annak a véleményének adott hangot, hogy a Most-Hídnak és a Magyar Közösség Pártjának együtt kellene működnie annak a helyzetnek a megváltoztatásán, hogy a parlamenti választásokon egyikük sem jutott be a szlovák törvényhozásba.

A közös felvidéki magyar érdekképviselet kialakítására a februári parlamenti választást megelőző egy évben több próbálkozás is volt. Ezek közül a legutóbbi ötpárti egyeztetésre tavaly ősszel került sor, de a teljesen egységes választási lista létrehozását célzó igyekezet akkor sem járt sikerrel. Ennek egyik fő okaként azt jelölték meg, hogy a Most-Híd és az MKDSZ nem akarta előre kizárni az akkori legerősebb kormánypárttal, az Iránnyal (Smer-SD) történő esetleges kormányzati együttműködés jövőbeni lehetőségét. Ennek felvállalását elsőként az Összefogás és a Magyar Fórum kezdte követelni.

(MTI)