„A fenti barokkos mondatban egyetlen dolog van, amellyel nagyjából egyet lehet érteni. Vitéz Mihály valóban bátor lehetett. Gyáva ember nem csatározik annyit. Kimaradt viszont a szövegből a „mértéktelen becsvágy”. Pedig Mihail Kogălniceanu, akinek tényleg volt némi köze a román fejedelemségek jóval későbbi egyesítéséhez, így jellemezte Mihály vajdát 1837-es Histoire de la Valachie, de la Moldavie et des Valaques Transdanubiens című könyvében” – írja a Főtér.
A cikk ezután szól a Mihály-mítosz hátteréről, amelyben Nicolae Bălcescu havasalföldi történész-politikus játszott fontos szerepet: a XIX. század közepén nála jelent meg „Mihály és a nemzeti egység mitikus összeházasítása”. Valószínűleg azonban Vitéz Mihály nem gondolt arra 1600 körül, hogy három országot egyesít. Az emléknap egyébként május 27-én lesz, mivel 1600-ban ezen a napon vált Mihály vajda minden románok fejedelmévé, továbbá az „egyesített” „fejedelemségek” urává.
Történt más is a román parlamentben a mai napon: a képviselők megszavaztak egy hasonló tervezetet, miszerint Horeát, Cloșcát és Crișant, az 1784-es parasztfelkelés vezetőit is „a román nemzet mártírjaiként és hőseiként illik tisztelni”. Emléknapjuk november másodika, a lázadás kitörésének napja lesz. „Ez a történelmi esemény valamiért nem vált a román nemzetépítő mítosz oly mértékben szilárd oszlopává, mint Mihály vajda cselekedetei. Bár a kommunista diktatúra idején egyesek megpróbálták a nagy francia forradalom előképévé varázsolni. Később aztán a röhejes kísérlet valahogy elfelejtődött” – zárul a Főtér beszámolója.