Legalább húsz indiai katona életét vesztette.
Több száz katonát küldött Újdelhi az indiai-kínai határhoz a Himalájában szerdán, miután a két ország határőrsége között kialakult összetűzésben az előző nap legalább húsz indiai katona életét vesztette. Az indiai katonák nem hiába haltak meg – jelentette ki Narendra Modi indiai miniszterelnök, leszögezve, hogy Újdelhi békét akar, mindazonáltal képes „arányos választ adni” provokáció esetén. Az AFP francia hírügynökség indiai biztonsági forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy kedd éjjel több katonai repülőgép landolt az északnyugat-indiai Ladak repülőterén, ezenkívül több száz félkatonai alakulatot csoportosítottak át a Galván folyó völgyébe. A holttestek boncolása jelenleg is tart, az AFP értesülései szerint a halál oka vélhetően fulladás, és a rajtuk lévő sebekből úgy tűnik, magasról zuhantak a folyóba.
Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a Global Times kínai lap által idézett szerdai nyilatkozata szerint Peking és Újdelhi folyamatosan egyeztet a határmenti incidens fejleményeiről. A szóvivő úgy fogalmazott: az incidens „teljesen nyilvánvalóan” kínai területen történt. A szóvivő elutasította Kína felelősségét az ügyben, és nem említett esetleges kínai áldozatokat. Leszögezte mindazonáltal, hogy a helyzet stabil, a felek közösen rendezik az ügyet, és Peking semmiképpen sem akar további incidenseket. Elemzők rámutatnak arra, hogy míg az ügy az indiai sajtóban vezető hír, a kínai médiában nem kapott hangsúlyt. A washingtoni Wilson Center ázsiai intézetének vezetője, Abraham Denmark az esetről úgy vélekedett, hogy bár „messze a harmadik világháború", nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy két atomhatalom konfliktusáról van szó, mégpedig olyan helyzetben, amikor jelentősen csökkent az Egyesült Államok befolyása a térségben.
Peking és Újdelhi közt legutóbb májusban alakult ki feszültség, miután kínai katonák vonultak be olyan területekre, amelyeket India magáénak tart. Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A kínai ellenőrzés alatt álló, Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer katonát mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai katonák pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást és össze-összeszólalkoztak. A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem egy magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométer indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, és ezért Indiához kell tartoznia.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Személyes találkozót kértek Magyar Pétertől.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Egy dologban biztosak lehetünk, most már egyetlen olyan ellenzéki, baloldali, liberális sem lesz, aki majd bocsánatot kér azért, hogy miket hazudozott, hisztizett össze.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Kormánypárti médiumok háza táján visszatérő dilemma: helyes-e, ha gyakorló elmebetegek akcióiról tudósítunk.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
