Az Európai Parlament szerint túl sokat autóznak az adófizetők rovására az Európai Unió Bíróságának tagjai és vezető jogászai.
A közelmúltban számos kritika érte az Európai Unió legfőbb bírói testületét amiatt, mert bírái rendszeresen magáncélra veszik igénybe a munkavégzéshez szükséges hivatali autót – sofőrrel együtt.
Juan Carlos González, a bíróság szóvivője megerősítette a Politico nevű magazinnak, hogy a „bíróság valóban igyekszik elejét venni az elharapózó gyakorlatnak”. González szerint erre főleg az elmúlt néhány év tanulságai miatt van szükség. A szóvivő csak 2017-re vonatkozóan 32 esetet idézett fel, amikor a bírák nem tudták egyértelműen igazolni, hogy miért volt szükség épp hivatali autójukkal küldő államukba hazatérni, esetleg másfelé utazni. González egyébként csökkenő tendenciát lát a jelenség kapcsán: 2018-ra vonatkozóan már csak 23, 2019-re pedig mindössze három esetről számol be, ráadásul González szerint ezek közül valamennyi „kivételes és megalapozott” eset volt.
Valami miatt az Európai Parlament mégiscsak elvesztette türelmét. Ezt igazolja az is, hogy a testület még az év elején hivatalos mederbe kormányozta az ügyet: határozatban szólította fel az Európai Unió Bíróságát arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a bírák megzabolázása érdekében. A határozatban az Európai Parlament kitért arra is, hogy a bírák a hivatali autóikkal rendszerint nemcsak, hogy elhagyják Luxemburg területét (ahol a Bíróság ítélkezik), hanem
a szolgáltatást rendszeresen használják arra is, hogy tagállamaikba hazatérjenek
(tudniillik a bírák eredetileg a hivatali autót és az ahhoz tartozó sofőrszolgáltatást Luxemburg területén kívül csak indokolt esetben használhatják).
Tomáš Zdechovský, az Európai Néppárt egyik kodifikátora – egyúttal egyike azoknak, akik magát a határozatot szövegezték – szerint „érthetetlen, hogy még ma is félreértések merülhetnek fel annak kapcsán, hogy egy-egy utazás munka, vagy privátcélú útnak minősül-e; átláthatóságra van szükség.” – nyilatkozta a POLITICO-nak. Zdechovský azzal igazolta a határozathozatal szükségességét, hogy az Európai Unió Bírósága következetesen figyelmen kívül hagyott mindenfajta „nem hivatalos” csatornán érkező adatigénylést, felszólítást.
A szóban forgó határozat egyébként része az évente lefolytatott „mentesítési eljárásnak” (ennek keretében vizsgálják, hogy az Európai Unió egyes szervezetei hogyan hajtják végre az EU éves költségvetését, és a közjogi felelősségre vonás is ez alapján történik). Ahogy az a határozatból is kitűnik, az Európai Parlament – habár elfogadta a Bíróság 2018-as költéseit – kifejezetten sérelmesnek találja azt, hogy a bírói testület nem nyilatkozott az autóhasználatra vonatkozó kifogásokat illetően.
Éppen ezért az elsöprő többséggel elfogadott határozat arra is felhívja a Bíróságot, hogy júniusig nyilatkozzon a gépkocsihasználatot illető felvetésekkel kapcsolatban. Noha a Bíróság nyitottságot mutat a Parlamenttel való együttműködésre, a Bíróság szóvivője szerint
a testület a maga részéről úgy véli, hogy eddig is kellően informálta az Európai Parlamentet a bírák gépkocsihasználatát illetően.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Állítólag nem volt elég bizonyíték ellene.
Kijev olyan forrásokhoz férhet hozzá, amelyek kifejezetten a tagállamok támogatására jöttek létre.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
Kijev komoly biztonsági aggodalmak miatt döntött a látogatás lemondása mellett.
Megtalálták a kiskaput Von der Leyenék.
A német politológus szerint Budapest nem hisz a könnyeknek.
A jövő évi választásnak is súlyos tétje van. Magyarországnak még van lehetősége megakadályozni a brüsszeli terv beteljesedését.
A Spursből két játékost is kiállítottak.
