Putyin bosszújától retteg Lengyelország: mindent beárnyékol a háború eszkalációjának veszélye
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Marcin Warchol igazságügyi miniszterhelyettes javasolta, hogy csökkentsék az Európai Bizottság tagjainak „nagyon magas fizetését”.
Európának nem a lengyel jogállamisággal, hanem szolidáris segítségnyújtással kellene foglalkoznia a valódi problémát jelentő koronavírus-járvány idején – reagált a lengyel igazságügyi tárca közleményében az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) csütörtöki ülésére.
A szakbizottsági ülésen elhangzottak szerint veszélyben a lengyel jogállamiság, többek között az igazságügyi reform miatt, és le kellene mondani a májusi lengyel államfő-választás megtartását.
Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter a LIBE ülésén hangsúlyozta: Lengyelországban nem a demokráciával van baj, hanem a rosszul működő bíróságokkal. Az igazságügyi reform célja ennek a helyzetnek az orvoslása – olvasható a varsói igazságügyi tárca közleményében.
A dokumentumban szintén idézett Marcin Warchol igazságügyi miniszterhelyettes az európai szolidaritás jegyében javasolta, hogy csökkentsék az Európai Bizottság tagjai és a magas beosztású uniós tisztségviselők „nagyon magas fizetését”, és az így nyert pénzzel a járvány által a leginkább sújtott országokat, például Olaszországot és Spanyolországot támogassák.
A lengyel elnökválasztás kapcsán a LIBE ülésén szintén felszólaló Patryk Jaki volt igazságügyi miniszterhelyettes, a lengyel kormánypárt EP-képviselője aláhúzta: a levélben történő szavazás nem veszélyezteti a demokráciát, hiszen ugyanígy rendezték meg a járvány során a bajorországi helyhatósági választás második fordulóját. „Németországban szabad, Lengyelországban pedig nem? Miféle (uniós) alapszerződés alapján?” – tette fel a kérdést Jaki.
A lengyel elnökválasztást még a járvány kitörése előtt május 10-re hirdették meg. Az egészségügyi helyzet miatt a lengyel alsóház (szejm) április elején megszavazta a levélben történő szavazást elrendelő törvénytervezetet. Ez jelenleg az ellenzéki többségű szenátus döntésére vár, melynek határideje május eleje. Az ellenzéki pártok a járványhelyzetre és a választók biztonságára hivatkozva az elnökválasztás elhalasztását követelik. Hivatkoznak a választási kampány korlátozott lehetőségeire is, mindazonáltal az összes jelölt napi rendszerességgel lép fel a lengyelországi médiában.
(MTI)