A horvát és bosnyák hatóságokat kritizálták a migrációs helyzet kapcsán az EP-ben

Az elmúlt hetekben többször tartottak vitát az Európai Unió külső határain zajló migrációs helyzet kapcsán. A januári plenáris ülésen a görögországi szigeteken kialakult humanitárius helyzet miatt szólaltak fel az európai parlamenti képviselők, míg két héttel ezelőtt az Állampolgári jogok, Bel- és Igazságügyi szakbizottsága (LIBE) ülésén vonták kérdőre a Tanács soros elnökségét betöltő Horvátország két miniszterét. A tegnapi napon ismét a külső határokon zajló eseményekről vitáztak, amelynek napirendre vételét a baloldali és zöld képviselők kezdeményezték, különösen a görögországi és a bosnyák és horvát határmenti történések kapcsán. 

Az elmúlt időszakban a balkáni útvonalon ismét nőtt a migrációs nyomás. A vita elején a Tanács horvát elnökségének képviselője arról beszélt, hogy 50 százalékkal nőtt az érkezők száma a déli- és keleti útvonalakon, és a tavalyi téli időszakhoz képest - amely a hideg miatt még mindig alacsonyabb az átlagosnál – 140 százalékkal több illegális határátlépést regisztráltak. 

A zöldpárti, szocialista és liberális képviselők szerint a bosnyák-horvát határon durva fellépés tapasztalható, a migránsok emberi méltóságát nem veszik figyelembe a hatóságok, illetve az is mindennapos, hogy a horvát határőrök visszalökik az érkező migránsokat Boszniába. A vitában több horvát néppárti képviselő is felszólalt, akik valótlanságnak és hangulatkeltés eszközének nevezték ezeket az állításokat. Kiemelték, hogy nem áll rendelkezésre bizonyíték arról, hogy erőszakos fellépésre kerülne sor, ugyanakkor a határvédők nap mint nap illegális határátlépések ezreivel találják szemben magukat, és emberfeletti feladatot végeznek, hogy kordában tartsák az eseményeket. Más jobboldali képviselők szerint nem arról van szó, hogy bárki az érkezők ellen akarna fellépni, ugyanakkor a saját, európai érdekeinket kell képviselni, és meg kell védeni a határokat, mert különben hamarosan a teljes afrikai kontinenst fogjuk Európában találni. 

A vitában felszólaló egyetlen magyar képviselő Deli Andor (Fidesz) volt, aki arról beszélt, hogy vajdasági származása révén pontosan tudja, mi zajlik a balkáni útvonal mentén fekvő országokban. Elmondta, hogy 2015 óta a helyi lakosok élete teljesen megváltozott. Migránsok lepik el a településeket, költöznek be az üres épületekbe, a helyi lakosok pedig sötétedés után már nem mernek kimenni az utcára. Kiemelte: most, hogy megint erősödött a nyomás a balkáni útvonalon, a közbiztonság egyre romlik. „Ezek nem gazdag országok, végesek az erőforrásaik, ugyanakkor a helyiek úgy érzik, hogy mindenki csak a migránsok jogaival foglalkozik. Ideje lenne végre az európaiak érdekeit is képviselni ebben a vitában!” – mondta. 
 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.