A Dnyeszter két partja nem gyűlöli egymást” – mondta a moldovai elnök.
Igor Dodon moldovai elnök pénteken beszélt erről a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában.
„Készek vagyunk biztosítani a szükséges garanciákat, felhatalmazásokat és a széles körű autonómiát is. Helyettünk senki sem fogja tudni megoldani ezt a problémát - sem Oroszország, sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok. Le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, el kell ismernünk, hogy a jövőnk közös, s megoldást kell találnunk. Meg kell érteni, hogy a Dnyeszter-mellék függetlenségét senki sem ismeri el, s nincs jövője Moldován kívül” – hangsúlyozta Dodon.
Felidézte, hogy a Dnyeszter folyó bal partján élők közül több mint 300 ezren hivatalosan is megerősítették moldovai állampolgárságukat azzal, hogy moldovai útlevelet szereztek.
Gazdasági szempontok
„A nemzetközi jog szempontjából de jure általánosan elismert egységes állam vagyunk, azonban de facto megosztottak vagyunk” – tette hozzá a moldovai elnök. Kiemelte, hogy a mostani moldovai kormány jó kapcsolatokat ápol a Dnyeszter-mellék vezetésével, ami lehetőséget nyújt nemcsak a folyó két partján élőket érintő számos kérdés, de a probléma egészének rendezésére is.
Dodon olyan adatokat is ismertetett, melyek szerint a szakadár területeken termelt javak 70 százaléka Moldovába, illetve az országon keresztül az EU-ba irányul. Mint mondta, a Dnyeszter-melléki vállalatok termékeik csaknem 40 százalékát az Európai Unióba exportálják a Chisinau és az EU 2014-ben megkötött társulási szerződésének kvótái keretében, további 30 százalékát pedig a Dnyeszter jobb partján értékesítik.
Kis lépések taktikája
Emlékeztetett arra is, hogy az utóbbi években sikerült megoldani többet is a Dnyeszter-mellék lakóinak problémáiból: a többi között elismerték az ott szerzett diplomákat, a helyi lakosok járművei semleges rendszámtáblákat kapnak, s javaslatot tettek a telekommunikációs hálózatok kiépítésére is. „A kis lépések taktikája folytatódik. A Dnyeszter két partja nem gyűlöli egymást” – húzta alá Dodon.
A Szovjetunió széthullása nyomán a szovjet tagköztársaság parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta függetlenségét. A Dnyeszter menti, orosz többségű terület öt nappal később kinyilvánította elszakadását Moldovától. Elhúzódó háborúskodás után, 1994-ben különleges autonómiát biztosítottak a szakadár területnek és a délen alakult Gagauz Köztársaságnak. A gagauzok ezt elfogadták, a Dnyeszteren túli terület azonban őrzi különállását az ott állomásozó orosz katonaság védőszárnyai alatt.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Kérdéses, hogyan tudna csatlakozni az Európai Unióhoz Moldova, amíg nincsenek egyértelműi határai.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
A hivatalosan Moldovához tartozó, úgynevezett Dnyeszteren túli terület a posztszovjet térség egyik „befagyott konfliktusa”.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
A katalán sikeredző már mindent elért a Citynél.
