Svédországban radikális, veszélyt jelentő imámokat engedtek szabadon

2019 tavaszán hat muszlim személyt, közülük több radikális szalafista imámot vettek idegenrendészeti őrizetbe Svédországban. A személyek kiutasításáról a kormány az utóbbi hetekben meghozta a végső döntést, mindannyiuk kiutasítása mellett foglalt állást.  

Az őrizetbe vételre a SÄPO svéd kormányzati biztonsági ügynökség tett javaslatot, amelynek mintegy harminc éve van javaslattételi joga olyan külföldi állampolgárok kiutasításának kezdeményezésére, akik terrorista kapcsolatokkal rendelkeznek, vagy fenyegetettséget jelentenek a nemzetbiztonság számára. A teljes időszakot tekintve a szolgálat javaslatára összesen mintegy negyven főt vettek őrizetbe, de ezek csaknem felét az utóbbi két évben. A hat imámot „különösen veszélyesnek” nevezték meg.

A döntés végrehajtása azonban gátolja a Migrációs Fellebbviteli Bíróság: korábban mind a hat személy ügyében a kiutasítás végrehajthatatlanságát állapította meg (non-refoulement tilalma), azzal az indokkal, hogy származási országukban, Irakban és Egyiptomban, fenyegetettségnek lennének kitéve. A bíróság döntését pedig a kormány nem vitathatja. 

A kiutasításukról hozott kormánydöntés ellenére az elmúlt hét végén mind a hat radikális személyt kiengedték az idegenrendészeti őrizetből, ugyanis a hatályos svéd jogszabályok alapján letelt az az időszak, amíg őrizetben voltak tarthatók. Visszatérhettek lakóhelyükre, azonban hetente jelentkezniük kell a rendőrségen és minden bizonnyal a SÄPO is figyeli tevékenységüket. 

Az ügy Svédországban jelentős vitát generált és éles reakciókat váltott ki. Szabadon bocsátásukat élesen helytelenítette az eskilstunai imám, aki már hosszabb ideje küzd az extrémizmus ellen. Szerinte a hat személy – közöttük a gävlei, umeåi és västeråsi imám - most hősként tér haza, ami hozzá fog járulni a radikalizáció fokozódásához, illetve azt az üzenetet küldi a radikálisok számára, hogy Svédországban biztonságban vannak. 

A hat imám közül az iraki Abo Raad a svéd radikális iszlamisták egyik jól ismert vezető figurája, aki többek között arról ismert, hogy radikális üzeneteket közvetítő weboldalakat üzemeltet. Az ő fiát ítélték el azért, mert halálos fenyegetésekkel illette a helyi Gefle Dagblad oknyomozó újság főszerkesztőjét. 

A svéd SVT televízióban ezt a személyt „rocksztár”-ként nevezték meg és egy arról szóló híradást tettek közzé, amelyen hívei ölelésekkel fogadták a szabadon engedett extremista imámot. 

Hans Brun biztonsági szakértő szerint ez egy klasszikus dilemma az ország biztonsága és a kiutasított személyek biztonsága között. Brun szerint ebben a helyzetben az országok döntő többsége a saját országa biztonságát választaná, Svédország azonban nem így döntött. 
Damberg belügyminiszter a szabadon bocsátást követően kijelentette, hogy a kormány mindent meg fog tenni ezen személyek kiutasításának végrehajtása érdekében. 

Szakértők szerint azonban a kormány további mozgástere igen szűk az ügy kezelésében.  Az egyik lehetőség egy eseti megállapodás megkötése a személyek állampolgársága szerinti államokkal, amelyben az államok garantálják, hogy visszaveszik állampolgárukat és azt követően garantálják alapvető emberi jogaikat. Svéd részről korábban már kötöttek hasonló megállapodásokat, azonban ezekhez rossz tapasztalatok kapcsolódnak, hiszen az államok sokszor nem tartják magukat a megállapodásokban foglaltakhoz. 

Felmerült az idegenrendészeti őrizetben tartás felső időkorlátjának emelése, vagy eltörlése is. Ehhez azonban jogszabályt kellene módosítani, ami Svédországban hosszú ideig, egyes esetekben akár évekig is eltart, így a hat személy esetében nem nyújt valós megoldást.      

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.