#RESPEKT – Kelemen Hunorral jártuk a román elnökválasztási kampányt

Az RMDSZ-elnök Kelemen Hunor vasárnap ringbe száll az államelnöki címért Romániában. Bár nem tartozik az esélyesek közé, hiszen várhatóan Klaus Iohannis (jelenlegi elnök), Dan Barna, a liberálisok jelöltje és a szocialisták színeiben induló Viorica Dancila, nemrég megbuktatott ex-miniszterelnök között dől majd el a meccs az első fordulóban, mégis érdemes beszélni arról, vajon miért fontos az, hogy magyar jelölt is induljon a román államelnöki tisztségért.

Vannak olyanok, akik úgy vélik, igenis fontos, hogy egy olyan jelölt is induljon az címért, aki valóban hitelesen tudja közvetíteni az erdélyi magyarság gondjait. Nyilván az sem hátrány, ha ez a valaki egy olyan személy, akivel Bukarest és Budapest is szót tud érteni.

Kelemen Hunor kampánya azonban nem csak erről szólt. Az RMDSZ nem kevés szavazót veszített azzal, hogy nem hátrált ki jóval korábban a román szocialisták mögül. Már a parlamenti választás is megmutatta, hogy a városi, főként fiatal értelmiségi szavazók nagy része átpártolt a Momentum testvérpártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bázisához, így veszélybe került a magyar párt parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalék.

Az USR-PLUS színeiben induló Dan Barna láthatóan továbbra is igényt tart a magyar szavazatokra, bár a pártszövetség semmiféle kisebbségvédelmi programmal nem rendelkezik – és ezt már a mellettük kiálló Momentum-elnök is elismeri. Mégis vonzóak a fiatal erdélyi magyarok egy része számára.

Kelemen Hunor kampánya és annak hangsúlyos pontjai, a korábban megrendült bizalmat

A minap egy borongós és esős napon kísértük el egy újságíró társaság tagjaként Kelemen Hunort aznapi kampánykörútjának állomásaira. Kíváncsi voltam, miként kampányol egy magyar jelölt Romániában. Kiket próbál megszólítani? Magyarokat, románokat? Fiatalokat, nyugdíjasokat, dolgozókat? Milyen témákat tart fontosnak felkarolni?

A magyar elnökjelölt kampányának szlogenje  egy egészen egyszerű és jól megjegyezhető üzenetre épült: 

– hirdeti a kampánykisbusz oldalán is a felirat, amelyben utaztunk az aznapi helyszín, Marosvásárhely felé.

„Az is a cél egy ilyen kampányban, hogy az előítéleteket lebontsuk, és hogy próbáljuk a bizalmat növelni a magyar és a román közösség között. Mi, magyarok sem akarunk rosszabb országot. Mi is egy jobb országért dolgozunk” – mondja Kelemen Hunor.

Marosvásárhely, mint szimbolikus tér

Annak külön örültem, hogy a vásárhelyi kampányúthoz csatlakozhattam, hiszen Marosvásárhely napjainkra az egész erdélyi magyarság küzdelmeinek frontvárosa lett. Tisztán mutatja meg azt a szomorú folyamatot, amelyen az erdélyi nagyvárosok sorra keresztülmennek.

Kolozsvár „etnikai romlását” már szinte feldolgoztuk, de egyre nehezebb elfogadni Nagyvárad és Szatmárnémeti mellett a pár évtizede még túlnyomóan magyarok lakta Marosvásárhely változásait. Pontosan érzékeljük, hogy jelenleg ezért a városért folyik komoly küzdelem: a tényleges hatalom, a szimbolikus terek, értékek birtoklásáért, a nyelvi nyilvánosságért és dominanciáért, illetve egyáltalán a másság elfogadtatásáért. A Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vagy a katolikus líceum ügye mind-mind ennek a folyamatnak a részei. Figyelmeztető jel az is, hogy etnikai szerkezetében a város pont úgy néz ki ma, mint Kolozsvár az '50-es évek végén.

Az odafelé vezető úton, amely egy nagyjából kétórás időintervallumot tett ki, maga Kelemen Hunor volt a sofőr. Az elnök úr egészen sajátos vezetési stílusa és a kanyargósabbnál kanyargósabb utak, azt hiszem, nem a magamfajta – hogy erdélyi kifejezéssel éljek: „tápos” – magyarországi gyomrának valók. Az út alatt viszont kötetlenül lehetett kérdezgetni a magyar szövetségi elnököt.

Az egyik kényes téma mostanában, amivel az RMDSZ-t gyakran illetik kritikusai, a helyezkedés kérdésköre. Sokan kifogásolják, hogy idáig a szocialistákkal működtek együtt (az RMDSZ az Úzvölgye körüli incidens után szakított a PSD-vel), most pedig az eddig sokat kifogásolt liberálisokkal álltak össze, hiszen a PNL vezetője, Ludovic Orban kapott megbízást a kormányalakításra.

Mivel a PNL-nek nem lett volna többsége a román parlamentben, közös kormányalakításra kényszerült, így tárgyalásokat folytatott több párttal, köztük az RMDSZ-szel is.

„Nem túl gyors ez a váltás?” – teszik fel gyakran a kérdést Kelemennek.

Mit tehet egy kisebbségi párt egy többségi társadalomban? Kell-e, hogy képviseljen bármilyen ideológiát? Fontos-e egyáltalán az, hogy benne legyen a mindenkori kormányban, vagy elég ha kívülről szemléli az eseményeket, de legalább feddhetetlen marad?

„Nincsen ma olyan párt a román parlamentben – egy sincs –, amelyikkel úgy együtt tudnánk dolgozni, hogy ne találjunk kifogásokat, abban az értelemben, hogy valaha valaki közülük magyarellenes kijelentéseket ne tett volna. De. Mindegyik tett. De a román politikusok közül már sokan bebizonyították, hogy amikor kormányra kerülnek, és a kormányzati felelősség a fejükre hull, akkor sokkal visszafogottabbak lesznek” – magyarázza Kelemen Hunor az RMDSZ stratégájának hátterét.

Ludovic Orbannak miden olyan párt támogatására szüksége volt az új kormány beiktatásához, akikkel összefogva megbuktatták Dancila szociáldemokrata kormányát. Kelemen Hunor elmondta, hogy

A követelések közt volt, hogy a kormány december 15-ig a parlament elé terjeszti a 2020-as költségvetést, nem hoz sürgősségi kormányrendelettel és felelősségvállalással törvényeket, nem módosítja a választási törvényt, és érvényt szerez a kisebbségi jogokra vonatkozó szabályzatoknak és nemzetközi keretegyezményeknek.

Ezek közül ami magyarázatra szorulhat, az a választási törvénnyel kapcsolatos feltétel. Talán ez a legfontosabb az összes pont közül, hiszen nagyjából 20 százalékkal csökkenne a magyar polgármesterek száma Romániában, ha a választási törvény módosítása mentén egy második fordulóban a román pártok újra összefoghatnának az első fordulóban élen végző magyar polgármesterjelöltekkel szemben. A megállapodás pontjai tartalmazták még, hogy az új kormány indítsa újra a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát, valamint hogy az oktatásra fordítsa a jövő évi költségvetés hat százalékát.

Kelemen Hunor kampánya erre a három sarkalatos pontra épült.

„A havi és heti programpontokat együtt raktuk össze. Én nem vagyok az a típusú jelölt, akinek adnak egy szöveget, és azt csak felolvassa. A kampány üzenetcsomagját együtt dolgoztuk ki. Ez közös munka” – meséli az elnökjelölt.

A környezetvédelem jegyében tehát, amint megérkeztünk Marosvásárhelyre, egyből biciklire pattantunk. Egy kisebb konvojban tekertünk keresztül a városon Kelemen Hunor, Vincze Lóránt EP-képviselő és egy kihelyezett román ellenőrzőbiztos társaságában. A performansz célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire gyerekcipőben jár a kerékpárutak építése a városban.

„Meg volt szavazva egy bicikliút építése a főtértől a víkendtelepig, de nem lett végrehajtva a tanácshatározat, holott mellé volt rendelve az összeg is a kivitelezéshez. Ma Marosvásárhelyen így zajlanak a városfejlesztések, magyarán elszabotálják azt az élhető jövőt, amire szükségünk van. Ezen mindenképpen változtatni kell” – mondta Soós Zoltán, a város RMDSZ-es polgármesterjelöltje. Vásárhelyet egyébként

Dorin Florea jelenlegi polgármestertől.

Ebéd után egy rendhagyó osztályfőnöki óra keretein belül a szövetségi elnökjelölt egy nagy csoport hetedik osztályos fiatallal ült le beszélgetni. Kelemen Hunoron látszott, hogy nagyon nehezen találja meg a hangot a fiatalokkal, aztán az idő elteltével némiképp oldódott a helyzet.

A gyerekek részéről legtöbbször elhangzó kritika a tanórák mennyisége (napi 7-8 óra) volt, valamint az, hogy miért nem lehet a románt olyan módszerekkel tanulni a magyar anyanyelvű diákoknak, mint más idegen nyelveket, helyette miért kell románul, sokszor régi nyelvezettel íródott verseket elemezni. Szintén hasonló témák kerültek elő a kampányút utolsó helyszínén, ahol Kelemen Hunor az RMDSZ Maros megyei vezetőivel és önkormányzati képviselőivel találkozott.

A napot egy úgynevezett „Szájkareté” zárta. Ez az ötlet a kampány ideje alatt több városban is nagy érdeklődésnek örvendett. A marosvásárhelyi volt azonban az első, ahol

Az egészen kínostól a vicces felszólalásig mindenféle kérdésre volt példa. A legemlékezetesebb megjegyzés a helyi, nagy szimpátiának örvendő vegyes párt (POL) egyik tagjáé volt, aki egy nagyon izgalmas témát feszegetett: miért próbálja meg az RMDSZ elkaszálni azokat a törekvéseket, amelyeket a románokból és magyarokból álló szervezet a békés együttélés érdekében kíván tenni?

Az egyébként máig kérdéses és kevésbé kutatott terület, hogy vajon Romániában egy – a szlovákiai Most-Hídhoz hasonló – vegyes pártot mennyire tudna befogadni az erdélyi magyar közösség...

Bár a kampánykörúttól aznap búcsút vettünk, az utazás folytatódik az RMDSZ számára, a cél, a munka eredménye pedig  vasárnap mutatkozhat meg, urnazárás után.

Fotók: Gönczy Tamás