A mai szén-dioxid-koncentráció mintegy 150 százaléka az iparosodás előtti korszak értékeinek.
A szén-dioxid és más üvegházhatású gázok koncentrációja rekordmértékűre növekedett 2018-ban. Az értékek ráadásul az elmúlt tíz év átlagához képest is nagyobb mértékben növekedtek – közölte hétfőn az ENSZ. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentése szerint a szén-dioxid koncentrációja 2018-ban 408 ppm (részecske per millió) volt, míg előző évben 405,5 ppm-et mértek. A növekedés mértéke megközelíti a 2016-os és 2017-es év közötti változás mértékét.
A Greenhouse Gas Bulletin című dokumentum egy tanulmánysorozat, amelyet évente az ENSZ klímavédelmi csúcstalálkozója előtt adnak ki, jórészt befolyásolva az ottani tárgyalások menetét. A következő klímavédelmi világkonferenciát december első felében rendezik meg Madridban.
Utoljára hasonló szén-dioxid-érték több millió éve lehetett. A mai szén-dioxid-koncentráció mintegy 150 százaléka az iparosodás előtti korszak értékeinek. Az üvegházhatás kétharmadáért a szén-dioxid felel és több száz éven át megmarad a légkörben. Jelentős mértékben felelős a klímaváltozásért, a tengerek vízszintjének emelkedéséért és a szélsőséges időjárási jelenségekért. Mintegy 30 év alatt 43 százalékkal emelkedett az üvegházhatás mértéke.
Nincs lassulásra utaló jel és visszaesésről sem lehet beszélni – mondta Petteri Taalas, a WMO vezérigazgatója, aki fokozottabb intézkedésre szólította fel az államközösséget. A metán, a második legfontosabb üvegházhatású gáz koncentrációja is növekszik: túllépte az iparosodás előtti korszak értékeinek 250 százalékát. Az ózon lebontását támogató dinitrogén-oxid koncentrációja pedig 120 százalékra emelkedett.
„Ha ez a trend hosszú távon folytatódik, akkor a jövő generációinak a klímaváltozás egyre súlyosabb hatásaival kell szembenézniük, például a hőmérsékletek emelkedésével, a még szélsőségesebb időjárással, vízhiánnyal, tengerszint-emelkedéssel és a tengeri és szárazföldi ökoszisztéma problémáival” – fogalmazott Taalas.
(MTI)
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem jött be a kormányváltás a lengyeleknek.
Böröcz László, az I. kerület vezetője a Hír TV műsorában hangsúlyozta, elődje polgármesterségének utolsó heteiben ismeretlenek olyan okiratokat készítettek, amelyekben szándékosan kikerülték a jogszabályokat, és szándékosan olyan helyzetet teremtettek, hogy a jutalmakat ki tudják fizetni.
