Utat kaphat az előző elnök – most emberi jogi ENSZ-főbiztos – alkotmánytervezete.
A chilei kormány elfogadta vasárnap az országban három hete tartó tüntetések egyik fő követelését, hogy dolgozzanak ki új alkotmányt a Pinochet-diktatúrától örökölt jelenlegi alaptörvény helyett. Gonzalo Blumel belügyminiszter kijelentette: egyetértenek azzal, hogy „megnyissák az utat egy új alkotmány (kidolgozása) előtt”.
A politikus azután nyilatkozott, hogy tanácskozott Sebastián Pinera államfővel, valamint a jobboldali és jobbközép pártok képviselőivel, amelyek korábban haboztak alapvetően módosítani az Augusto Pinochet néhai diktátor idejéből (1973-1990) örökölt alkotmányt. Blumel azt mondta, hogy a legjobb megoldás egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása lenne, amely munkájában „a lakosság széles körű részvételére” támaszkodhatna, második lépésben pedig a kidolgozott alkotmányt népszavazás hagyhatná jóvá.
A lakosság a tiltakozások mellett áll
Közvélemény-kutatók szerint a 24 napja tartó, sokszor erőszakba torokolló tömeges megmozdulásokat a lakosság 75 százaléka támogatta. Ugyanennyi ember követeli egy új alkotmány kidolgozását. Sebastián Pinera államfő szombaton az El Mercurio című helyi lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az 1980 óta érvényben lévő chilei alaptörvény több mint kétszáz módosításon esett már át, több negyven cikkét érintően. Ugyanakkor nem zárkózott el egy újabb alkotmánymódosítási tervtől.
Néhány nappal Pinera tavaly márciusi hatalomra kerülése után kormánya bejelentette, nem engedi napirendre venni azt a törvénytervezetet, amelyet még az előző elnök, Michelle Bachelet nyújtott be az alkotmánymódosítás ügyében. A Bachelet féle tervezet fő pontjai között szerepelt az emberi jogok sérthetetlensége, valamint az egészséghez, az oktatáshoz, továbbá a férfiak és nők egyenlő bérezéséhez való jog garantálása.
A metrójegy volt az utolsó csepp
Az október óta tartó chilei tüntetési hullámot a fővárosi metrójegyek árának emelése váltotta ki. Ezt ugyan visszavonták, ám a kezdeti demonstrációk felszították a helyiek elégedetlenségét az alacsony nyugdíjak és fizetések, valamint az áram-, a gázszolgáltatás, az egyetemi oktatás és az egészségügyi ellátás magas térítési díjai miatt.
A különböző megmozdulásokon kitört erőszak miatt húszan meghaltak, mintegy ezren megsebesültek. A tüntetők az oktatásban, az egészségügyben és a nyugdíjakban megmutatkozó egyenlőtlenségek ellen is tiltakoztak. Mások egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelték, a hatályban lévő alkotmány módosítására.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Több tízezer ember lakóhelyét fenyegetik a lángok.
Határzár, biztonság és adócsökkentés, ezeket ígéri az új elnök.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A Tisza Párt programjában nyíltan bevallja: a chilei magánpénztári rendszert tartja példának.
„Ne nézzük már hülyének Istent, hogy kvantummezőkben bújócskázik velünk.” Nizalowski Attila jegyzete.
A tengerentúlról most éppen azt fejtegetik, hogyan kellene értelmezni a magyar belpolitikai folyamatokat. Kevés sikerrel.
Megint aktivizálódtak azok a balliberális értelmiségi körök, amelyek látványos felhívásokban vázolják fel Magyarország jövőjét – felelősséget nem vállalva. A Tisza Párthoz köthető szakértői háttér és gazdaságpolitikai javaslatok egy irányba mutatnak: egy piacpárti fordulat felé, amely egyértelműen szociális-gazdasági megszorításokat hozna hazánkba.
