Romániában 7000 ortodox templom épült a rendszerváltás óta, és még több mint ezer vár átadásra, köztük a nagy bukaresti Nemzet Megváltása Székesegyház. Keleti szomszédunknál 1989 óta minden második nap átadtak egy templomot. De mi a célja az ortodoxia terjeszkedésének? Kik finanszírozzák az építkezéseket? Bemutatjuk a hagymakupolás honfoglalás mozgatóit.
Aki gyakran jár Erdélyben, annak ismerős a frissen épült, vagy még éppen épülő ortodox templomok látványa. A nemzetépítő céllal folytatott ortodox térfoglalás mértékéről ugyanakkor nehéz valós képet alkotni. Bánhegyesy Antal fényképész – aki nemrég elnyerte a Capa-nagydíjat – november 4-ig megtekinthető fotósorozatában ennek akart utánajárni. Lencséjén keresztül egy olyan különleges és abszurd világ tárul a szemünk elé, annak templommonstrumokkal körbeépített erdei kápolnáival és Isten háta mögötti gigaberuházásaival, amely egyszerre tud szórakoztató, ijesztő és aggasztó lenni.
A közös pont: a vallás
Románia 1862-es, Havasalföld és Moldva fejedelemségek egyesülését követő létrejötte, majd Erdély 1918-as magukhoz csatolása után komoly identitásválságba keveredett. A különböző etnikumok egyszerre csak egy, közös „román néppé” váltak, aminek a vallás kiváló homogenizáló ereje lehetett. Az ortodoxia egészen a kommunizmusig kielégítően szolgálta is e feladatot. Nae Ionescu, román nacionalista filozófus konkrétan azt mondta egyik művében, hogy
„aki nem ortodox, az nem is igazi román”.
A Szovjetunió gyámkodása alatt Bukarest a vallás helyett inkább az oktatást preferálta, mint nemzetépítő eszközt, azonban a rendszerváltást követően újra előtérbe került az ortodoxia. Az egyház újra népszerűvé válását segítette az egyház korábbi alkuja Bukaresttel is, amellyel túlélték a kommunizmus legsötétebb Ceaușescu-korszakait is, és amellyel működőképesek maradtak közel ötven éven át. (Azokban az országokban, ahol ez nem sikerült a helyi klasszikusan domináns egyháznak, mint például az észteknél a katolikusnak, ott érezhető is a vallásosság jelentős visszaesése. Az észtországi ateizmus Európában legmagasabb is a lakosság körében, a felmérések szerint 84 százalékos.)
Ferenc pápa ikont kap ajándékba Dániel pátriárkától a félkész bukaresti főtemplomban idei romániai látogatásakor
A 2011-es romániai népszámlálás adatai szerint a lakosság közel 86 százaléka, avagy 16,4 millió ember vallja magát ortodoxnak. Természetesen ez az aktív és a kevésbé „templomba járós” állampolgárokat ugyanannak a csoportnak méri.
Az újonnan felépített templomok sokszor felhúzásuk után még évekig üresen állnak, vagy olyan helyen épülnek meg, aminek a közelében sincs település vagy extrém esetben – például a székelyföldi részeken – ortodox vallású lakosság sem. Az építkezések nemcsak grandiózusak, sokszor átgondolatlanok is. Utóbbinak ékes példája a nyárádtői templom, amelynek helyére egészen 2008-ig egy több mint százéves görögkatolikus templom állt, amire a görögkatolikus lakosság tiltakozása ellenére felhúztak egy kétszer akkora ortodox templomot. A körbeépített régi templom 2008-ban végleg eltűnt, amikor már az új épület belsejét kezdték el kialakítani. Hasonlóan járt egy Vrancea megyei fatemplom, melyre szintén szabályosan ráépítettek egy katedrálisnak megfelelő méretű épületet.
„Az alaprajz szempontjából nem típustervekről kell beszélni, hanem arról az elvárási rendszerről, ami a megbízó felől érkezik a tervező felé, ami elég kis mozgásteret biztosít. Általában ezek centrális alaprajzúak, ami egyenlő szárú kereszt formát jelent ebben az esetben, a külső megjelenés elmaradhatatlan része a kupola, a belsőé pedig az ikonosztáz, aminek a művészi megjelenésen túl liturgikus funkciója van, mivel a pópák e mögött és háttal celebrálják a miséket. A mostanában épülő templomok is ezeket az előképeket veszik alapul, olyannyira, hogy valósággal kirekesztenek mindent, ami a 20. századra utalhat, a 21. századról talán tudomást sem véve. Az is egy érdekes aspektus, hogy
míg az eredeti templomok mindig kis méretűek, bensőségesek, általában elszigeteltek, addig a most épülő templomok eléggé híján vannak a szakrális térnek,
lakótelepek közepén épülnek, nem ritkán bevásárlóközpontok közvetlen szomszédságában” – fogalmaz Varga Orsolya művészettörténész az Indexen. A modern kor igényeire építő giga-beruházások a meghitt vallásosság helyett az ipari Isten-hitet termeli. Számos új építésű városi templom például immáron olyan igényeket is kielégít, mint a parkolás, így földalatti parkolókat biztosít a hívők számára.
Klerikális gigaberuházás
A beruházások mértékére a legjobb példa a bukaresti Nemzet Megváltása Székesegyház, amely várhatóan 2024-ben lesz átadva véglegesen, és amely 120 méteres magasságával a világ legnagyobb ortodox temploma lesz. Az átadást egyelőre az ingatag gazdasági helyzet és a hiányzó, legnagyobb harangtorony hátráltatja. A templom felszentelését tavalyi év november 15-én tartották, amelyen 50 ezer hívő jelent meg. Hetekkel az esemény után is több tízezren álltak sorba, hogy betekinthessenek a templom már látogatható részeit. A katedrálist természetesen kemény kritikákkal is illették. Elkészítése 125 millió dollárnak megfelelő lejbe került csak eddig az államnak, melyet az adófizetők pénzéből finanszíroznak – mindezt úgy, hogy Romániában konstans baj van a kórházak és az utak építésével és fejlesztésével, valamint az oktatás finanszírozásával is. Az egyház stratégiai túltámogatásának ékes példája volt, mikor a kormány tavaly augusztusban bejelentette a költségvetés csökkentését, így 30 millió dollárnak megfelelő lejjel kevesebbet szántak a fejlesztési minisztériumnak, majd 28 millió dolláros támogatást adtak az ortodoxiának a bukaresti gigakatedrális felépítésére.
(a maradékot bőkezű adományok teszik ki). Kiemelten fontos megállapítani, hogy az ortodoxia központi támogatása más felekezetek elől szívja el a pénzt. Az egyházi támogatások közel 90 százalékát az ortodox viszi el, míg a többi (16) felekezet a maradék 10 százalékon osztozkodik.
A támogatási hiánynak meg is van a következménye. Míg az ortodox templomok száma folyamatosan gyarapodik, a többi vallás nehéz helyzetben van Romániában.
Csak az elmúlt pár évben két templom is, illetve annak bizonyos részei (a rádosi és a szászveresmarti) összeomlottak. Természetesen a túlfinanszírozás ténye nyílt tabu, melyet mindenki tud, azonban melyről senki nem beszél. „A munkám során sok, a templomokkal valamilyen módon kapcsolatban álló emberrel találkoztam, lakosokkal, az egyház képviselőivel, építészekkel. A legutóbbi fotózásom során azt tapasztaltam, hogy az emberek nagyon feszültek: félve engedik, hogy képeket készítsek a templomokról, kétkedve néznek rám, hogy mit keresek ott. Több konfliktusom is volt már emiatt az egyház dolgozóival és a vezetőkkel” – fogalmazott Bánhegyesy a Zoom.hu-nak.
Az ortodoxiára épülő identitáspolitika azonban továbbra is virágzik. Az idei évben történt
Az új ortodox templomok száma gyarapszik, a többi tradicionális vallásé azonban csökken, hiába nem marad pénz akár még a friss épületek falainak lemeszelésére sem.
(Bánhegyesy Antal Capa-díjas kiállítása még pár napig, november 4-ig megtekinthető a Nagymező utcai Capa-központban. Nyitókép: Bánhegyesy Antal )
A románok remélik, hogy gyorsan sikerül beindítania a drónok közös gyártását Ukrajnával a saját védelmi szükségleteik kielégítésére, valamint az Európai Unió és a NATO tagállamai számára.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Bezzeg Romániát inkompetens vezetők irányítják.
Egyszerre tíz országban is észlelték az eszközöket, elképesztő a riadalom.
A Kézdivásárhelyi SE labdarúgóját azért akarták kiállítani, mert magyarul beszélt.
Már hóekével takarítanak, mert a következő napokban a helyzet romlására számítanak.
Takács Szabolccsal, Magyarország washingtoni nagykövetével beszélgettünk Trump szerepéről, az amerikai–magyar kapcsolatok aranykoráról, a rejtett hatalmi játszmákról és a béke lehetőségeiről.
Szóba került a belga csapat előző meccse is.
