A legfelsőbb bíróság múlt havi határozatában kiemelte: a kormány intézkedése az ülésszak akkori lezárása és a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-i határnapja közötti nyolc hétből ötben megakadályozta volna a parlamentet alkotmányos szerepének ellátásában.
Neheztelést váltott ki az udvar részéről a bírósági ítélet
A végzés szerint az október 31-i Brexit-határnap alapvető változásokat vetít előre a brit alkotmányosságban is, és a parlamentnek, különösen a választott képviselők alkotta alsóháznak joga van ahhoz, hogy hangot adjon véleményének e változásokról. A brit sajtó egybehangzó értesülései szerint az udvar rendkívül rossz néven vette, hogy Johnson ilyen helyzetbe hozta a királynőt. Kormányzati forrásokat idéző lapértesülések szerint Johnson közvetlenül a legfelsőbb bíróság végzésének kihirdetése után telefonon felhívta az uralkodót, és elnézést kért tőle, bár ezt hivatalosan nem erősítették meg.
Johnsont az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolták, hogy a parlamenti ülésszak múlt havi berekesztési kísérletével a Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarta korlátozni, igyekezve elejét venni annak, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból. Ezúttal azonban nem egészen egy hétig tart a szünet, és az ülésszak mostani felfüggesztése ellen nem is érkezett jogi panasz.
A londoni miniszterelnöki hivatal szerint ha az október 17-18-án, vagyis az új parlamenti ülésszak első hetében esedékes EU-csúcson sikerül megállapodásra jutni a Brexit feltételeiről szóló brit javaslatról, akkor a brit kormány új törvényalkotási programjának központi eleme lesz a kilépési egyezményről szóló törvénytervezet beterjesztése és „ütemes” végigvitele a parlamenti tárgyalási szakaszokon, annak érdekében, hogy a tervezetet még az október 31-i Brexit-határidő előtt el lehessen fogadtatni a törvényhozásban.