Senki sem támadta még ennyire Magyarországot: minden uniós forrást megvonna hazánktól Daniel Freund

„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint, mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség az EU-ban.
„Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben. A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.
A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.
A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.
„A légszennyezettség elleni harc egyúttal küzdelem a klímaváltozás és a zajártalom ellen, illetve az egészségesebb életmód érdekében is” – szögezte le az EEA.
(MTI)