A globális és regionális hatalmak sorra ítélik el Ankara beavatkozását.
Miközben a török hadsereg megkezdte a szárazföldi műveleteit Szíria északi részén, a globális és regionális hatalmak sorra ítélik el Ankara beavatkozását.
Irak, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is elítélte a szerdán indított török katonai műveletet Északkelet-Szíriában, az iráni házelnök pedig lemondta ankarai útját. Barhám Száleh iraki elnök Twitter-oldalán bírálta Törökország szíriai katonai beavatkozását. Mint írta, az offenzívának a szélsőségesek lesznek a haszonélvezői. A manámai vezetés szintén elítélte a török katonai műveletet – közölte a BNA bahreini hírügynökség. Az emírségek külügyminisztériuma szerint a török agresszió veszélyes fejlemény, amely egy arab állam szuverenitása ellen irányul, és a nemzetközi jog arcátlan és elfogadhatalan megsértését jelenti – közölte a WAM hírügynökség. Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke pedig lemondta Törökországba tervezett útját – közölte az iráni állami televízió, miután Ankara megindította a szíriai kurd területek elleni műveletét. „Laridzsánit török hivatali partnere hívta meg Törökországba, hogy részt vegyen egy parlamenti ülésen. Útját lemondták” – jelentette az iráni televízió anélkül, hogy indoklást fűzött volna a közléshez.
London szintén aggasztónak találja a fejleményeket. A brit külügyminiszter szerint
a szíriai kurd erők ellen indított török hadművelet. Dominic Raab külügyminiszter a tárca által szerda este kiadott nyilatkozatában közölte: súlyos aggályai vannak Törökország egyoldalú katonai akciójával kapcsolatban. Raab szerint a művelet a térség destabilizálása mellett csak még tovább mélyíti az emberi szenvedést, és alááshatja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépés eredményeit.
A brit külügyminiszter szerint a kollektív figyelmet az Iszlám Államra kellene összpontosítani. Dominic Raab hangsúlyozta: Törökország komoly nagyvonalúságról tett tanúbizonyságot a rengeteg szíriai menekült befogadásával. Nagy-Britannia azonban nem fogja támogatni a menekültek visszatérését célzó terveket mindaddig, amíg nincsenek meg a feltételei a menekültek önkéntes és biztonságos hazatérésének – áll a szerdai nyilatkozatban.
A Downing Street tájékoztatása szerint Boris Johnson brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök is tárgyalt szerda este telefonon a szíriai török offenzíváról, és mindketten súlyos aggodalmuknak adtak hangot a katonai akció és a humanitárius katasztrófa kockázata miatt.
„Rossz ötletnek nevezte” a Szíriában indított török támadást az amerikai elnök a Fehér Ház által szerda délután kiadott közleményben. Donald Trump tudatta: az Egyesült Államok nem támogatja az offenzívát. Az amerikai elnök felszólította Törökországot, hogy tartsa tiszteletben és óvja meg a vallási kisebbségek tagjait.
„Az Egyesült Államok nem támogatja ezt a támadást,
és világossá tette Törökország számára, hogy ez a hadművelet rossz ötlet” – fogalmazott az amerikai elnök. Emlékeztetett arra, hogy Törökország kötelezettséget vállalt a civilek, a vallási kisebbségek, köztük a keresztények védelmére és egyben annak biztosítására, hogy nem alakul ki humanitárius válság. „Ragaszkodunk hozzá, hogy betartsa e kötelezettségvállalásait” – írta Donald Trump.
Az Egyesült Államok elnöke vasárnap délután telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, majd vasárnap este a Fehér Ház közleményben tudatta: „Törökország nemsokára megindítja régóta tervezett hadműveletét Észak-Szíriában. Az Egyesült Államok fegyveres erői ezt nem támogatják, nem is bonyolódnak bele, és mivel az Iszlám Állam kalifátusát már legyőzték, az Egyesült Államok hadereje a közvetlen térségben többé már nem lesz jelen”.
A Fehér Ház álláspontját az amerikai demokrata és republikánus politikusok nagy többsége elítélte, voltak, akik kifejezetten veszélyesnek minősítették az amerikai katonák kivonulását, részben az Iszlám Állam esetleges újraszerveződése, részben pedig a térségben várható hatalmi átrendeződés miatt.
Rand Paul kentuckyi republikánus szenátor azonban arra emlékeztetett, hogy Donald Trump „csak” eleget tesz a 2016-os elnökválasztási kampányban elhangzott ígéretének, miszerint kivonják az amerikai katonákat a háborús konfliktusokból. Kedd este a konzervatív Heritage Alapítvány elemzője, James Carafano a Fox televízióban azzal érvelt, hogy az amerikai kormányzatnak több fontos érdeke van a térségben: hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet úgynevezett „kalifátusa” ne születhessen újjá, ne kerülhessen sor több tömegmészárlásra, ne indulhasson tömeges menekülthullám, valamint hogy „féken tartsák” Iránt. Carafano szerint amennyiben Ankara a szíriai hadműveleteket a török kormány által vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásával indítja meg, az nem sérti az amerikai érdekeket.
(MTI)
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
Ukrajnával, Európával és Amerikával szemben is vannak elvárásai.
Erdogan nem nézi jó szemmel, hogy mi folyik a Fekete-tengeren.
Így nem lesz béke egyhamar.
Az ukrán vezetés retteg: a Politico szerint az amerikaiak átnyúlhatnak a fejük felett, és kész ténnyel állítják őket szembe.
Donald Trumpéknál betelt a pohár: mostantól a kormányzati honlapon, név szerint listázzák az elfogult újságírókat és a fake news-gyárakat. A „szégyenfalon” a CNN és a New York Times mellett ott virít a Magyarországról is gyakran ferdítő Politico.
„Higgyék el, minden egyes nap ezen dolgozunk.”
A mindig független Verebes azt is elárulta, 2002-ben Medgyessy Péter kampánystábjának tagjaként dolgozott.
