Nyugatról érkező elismerés: „Kívülállóként azt látom, hogy Orbán Viktor ezeket a csapdákat eddig sikeresen elkerülte”
A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
Londoni idő szerint fél tizenegykor kiderül, helyben hagyják-e a felfüggesztést, vagy összeülhetnek akár azonnal is a képviselők.
Egy hete kezdte meg a brit legfelsőbb bíróság a londoni parlament ülésszakának lezárásával kapcsolatos fellebbezések tárgyalását. A meghallgatások szeptember harmadik hetének közepéig tartottak.
Azért tárgyalta a bíróság a londoni alsóház ügyét, mert Boris Johnson miniszterelnök azt kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél, hogy zárja le a parlamenti ülésszakot, valamint új törvényhozási évadot kezdjenek el. A kormány szándéka szerint az új ülésszak október 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes október 31-i határideje előtt kezdődne, amikor az uralkodó kihirdetné a kormány új törvényalkotási programját.
Johnson javaslatát a királynő elfogadta, így a brit parlament lezárta előző ülésszakát.
Brexit: mindent a megegyezés nélküli kilépésért?
Korábban az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolták a brit kormányfőt, hogy a parlamenti ülésszak berekesztésével az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból. Johnson azonban rendre tagadja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése.
A parlamenti ülésszak lezárásának ügyében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó bírósági határozat született az elmúlt hetekben. A londoni felsőbíróság szeptember 6-i végzésében azt állapította meg, hogy Boris Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. E bírói fórum szerint politikai jellegénél fogva az ügy nem is a bíróságokra tartozik.
A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy a kormányfői lépés törvénysértő mivoltának kimondását célzó kereset benyújtója, Gina Miller ismert Brexit-ellenes civil aktivista a végzés ellen fellebbezést nyújtson be a legfelsőbb bírósághoz. Gina Miller ügyvédei ezt azonnal meg is tették.
Skóciában a kormány veszített
A polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a múlt héten – a londoni felsőbíróság végzésének ellentmondva –törvénysértőnek minősítette az ülés lezárását. Az Edinburghban ülésező Court of Session háromtagú fellebbviteli fóruma –amelyhez 79 parlamenti képviselő terjesztett be jogi kifogást Johnson intézkedése ellen – kimondta: a kormányfő azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál az ülés berekesztését, hogy akadályozza a brit parlamentet munkájának végzésében, így a kezdeményezés jogsértő volt, a parlamenti ülés lezárásáról hozott döntés pedig érvénytelen. A Court of Session végzése ellen a kormány nyújtott be fellebbezést.
A két ellentmondó határozat elleni fellebbezéseket a legfelsőbb bíróság egyszerre kezdte tárgyalni egy hete, ennek a nyomán születik kedden ítélet.
(BBC, MTI)