A lap szerint a kurdok a megbékélést és a szélsőségességek ördögi körforgásának megszakítását szeretnék elérni.
A lap újságírónője a Szíria északkeleti részén fekvő, kurdok uralta Kamisli városából keltezte riportját. Ellátogatott a városnak abba a szigorúan őrzött börtönébe is, ahol az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egykori harcosait tartják fogva.
Tapasztalatairól beszámolva leírta: a börtönben a volt dzsihadistákat arra tanítják, hogy papírból békegalambokat és virágformákat hajtogassanak büntetésük letöltése idején. Az Iszlám Állam egykori harcosaira általában általában két-három évnyi börtönbüntetést szabtak ki. Ám míg Irakban a börtönökben – az újságírónő szerint – nyomorúságos körülmények közt tartják fogva és nem egyszer megkínozzák őket, majd nagyon hosszan tartó börtönt, vagy halálbüntetést szabnak ki rájuk, addig a szíriai kurdok – akik az Egyesült Államok szövetségesei – más megközelítéssel próbálkoznak.
A riporter meg nem nevezett tisztségviselőket idézve hangsúlyozza, hogy a kurdok rehabilitálni és integrálni szeretnék a dzsihadistákat. Meglátása szerint a kurdok megbocsátó magatartása részben azzal magyarázható, hogy elutasítják a halálbüntetést, részben pedig azzal, hogy megbékélést és a szélsőségességek ördögi körforgásának megszakítását szeretnék elérni.
„Több száz harcost egyszerűen szabadon bocsátottak a helyi arab törzsekkel kötött alkuk alapján” – írta a Post munkatársa, s ezt lépést a megbékélés gesztusaként értelmezte.
„Ha én egy férfit halálra ítélek, akkor ezzel gyűlöletet gerjesztek. De mi azt akarjuk, hogy ezek az emberek bízzanak bennünk. Ha bosszút állunk, ezzel radikalizáljuk az embereket, de a megbékéléssel szerintem véget vethetünk ennek a problémának” – nyilatkozta a lapnak Káled Barjas Ali, a terroristákkal foglalkozó bíróságok egyik bírája.
A lap megszólaltatta Colin Clarke terrorelhárítási szakértőt, a New York-i székhelyű Soufan Központ munkatársát is. Clarke szerint a szakemberek még mindig nem igazán vannak tisztában azzal, hogy a terroristák felfogásának megváltoztatása érdekében „mi az ami működik és mi az ami nem jó”.
Az újságíró megjegyezte: miután az Egyesült Államok és szövetségesei katonailag legyőzték az Iszlám Államot, arra még nem sikerült tervet kidolgozniuk, hogy mi legyen a csaknem 90 ezer letartóztatott dzsihadistával és családtagjaikkal.
(MTI)
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
Az arab államok azzal vádolják a zsidó államot, hogy kihasználja a zűrzavaros helyzetet saját hatalma növelése érdekében.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
