Zelenszkij beszólt a Nyugatnak, hogy miért nem támogatja a háborúját Oroszországban Észak-Korea ellen
Az észak-koreai katonák orosz területeken vannak, orosz területeken harcolnak jelenleg.
Az ENSZ főtitkára szerint a világ nem engedhet meg magának „egy nagyobb konfliktust az Öböl térségében”.
Egyelőre ismeretlen körülmények között megsérült két tartályhajó az Ománi-öbölben csütörtökön. A Szaúd-Arábiából Szingapúrba tartó, panamai felségjel alatt hajózó, japán tulajdonban lévő Kokuka Courageous nevű hajó üzemeltetője jelezte, hogy a szállítmány – amely metilalkohol volt – nem sérült meg. A hajó az incidenskor 14 tengeri mérföldre volt Irántól és 70 mérföldre az emírségekhez tartozó el-Fudzseirától.
Ellentmondó értesülések
A norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég megerősítette, hogy a Marshall-szigetek felségjelét viselő hajója, az incidensben érintett Front Altair fedélzetéről tüzet jelentettek. A Verdens Gang (VG) című norvég újság a Frontline-tól származó értesülésre hivatkozva azt közölte, hogy a tartályhajó legénysége biztonságban van. A Reuters hírügynökség a Front Altair diszpécserét idézi, aki torpedótámadásra gyanakodott.
A norvég hajózási ügynökség később azt közölte, hogy a Front Altair fedélzetén három robbanás történt, és ezek okozták a tüzet. Az égő hajóról az iráni állami média több képsort közölt. Az incidensről egyelőre ellentmondó értesülések érkeznek: az AFP francia hírügynökség szerint a norvég hajózási ügynökség az esetet támadásnak minősítette.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az incidenst felettébb gyanúsnak nevezte, és regionális párbeszédre szólított fel. Hozzátette, hogy az eset akkor történt, amikor Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah fogadta Teheránban Abe Sindzó japán miniszterelnököt.
A legénység biztonságban van
A legénységet két, a közelben tartózkodó hajó mentette ki. Az IRNA iráni állami hírügynökség jelentése szerint az incidensben érintett tartályhajók személyzetét, összesen 44 főt az iráni tengeri hatóságok segítségével a dél-iráni Dzsászk kikötőjébe szállították. A Front Altair bajba jutott legénységét kimentő dél-koreai Hyundai Dubai nevű hajó üzemeltetője, a Hyundai Merchant vállalt megerősítette, hogy az embereket átadták az iráni hatóságoknak. Dzsászk parti őrsége bejelentette, hogy a tüzet sikerült megfékezni, a legénység tagjait a biztonsági ellenőrzés után pedig visszaszállítják a fedélzetre.
Az Egyesült Államok Bahreinben állomásozó flottája szintén bejelentette, hogy az esetről értesülve segítséget nyújtottak a hajóknak. Joshua Frey, az ötödik flotta szóvivője azt mondta, értesültek a tartályhajókat ért „támadásról”.
Május 12-én ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el két szaúdi, egy norvég és egy emírségekbeli teherhajó ellen az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros bejáratánál. Az emírségek kormányzata a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt közölte, hogy az incidens mögött vélhetően állami szereplő áll, amivel Norvégia és Szaúd-Arábia is egyetértett. Washington az akció elkövetéséért egyértelműen Iránt tette felelőssé, Teherán azonban tagadja a vádat.
Vélemények
A csütörtöki incidenseket élesen elítélte az ENSZ főtitkára. António Guterres a Biztonsági Tanács ülésén kijelentette, hogy a világ nem engedhet meg magának „egy nagyobb konfliktust az Öböl térségében”. „A tényeket és a felelősséget meg kell állapítani” – tette hozzá. Az ENSZ és az Arab Liga együttműködésével foglalkozó ülésen az arab szervezet főtitkára azt mondta, hogy „a térségben egyesek tüzeket szítanak, és ennek tudatában kell, hogy legyünk”, és kérte a BT-t, hogy lépjen föl a felelősök ellen.
Az amerikai elnök egyelőre nem kommentálta érdemben a fejleményt. A Fehér Ház közölte, hogy Donald Trumpot tájékoztatták, és figyelemmel követi az eseményeket. Theresa May brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy az ilyen támadások „teljességgel elfogadhatatlanok", és Nagy-Britannia kész részt venni bármiféle vizsgálatban. "Létfontosságú, hogy tiszteletben tartsák a hajózás szabadságát” – mondta.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is megszólalt az incidensek ügyében, de az eddigi jelentések szerint csak annyit mondott, hogy „senki sem tudja, ki áll mögöttük”, és nem szabad elsietett következtetéseket levonni vagy arra felhasználni őket, hogy Teheránt nyomás alá helyezzék.
Heiko Maas német külügyminiszter felszólította az érintett feleket, hogy csökkentsék a feszültséget a térségben. Bár a pontos tények még nem ismeretesek, az események „rendkívül nyugtalanítóak” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen incidensek a jelenlegi helyzetben „fenyegetést jelentenek a békére”.
A norvég tengerhajózási hatóság figyelmeztette az ország kereskedelmi flottáját, hogy „legyen nagyon elővigyázatos a térségben”. A brit haditengerészet hasonló riasztást adott ki.
A jemeni húszi lázadók ellen harcoló, Szaúd-Arábia vezette koalíció szóvivője szerint a húszikhoz köthetőek a támadások, akárcsak a Báb-el-Mandeb-szorosban két szaúdi tanker ellen 2018 júliusában elkövetettek.
(MTI)