Salvini, Öt Csillag, helycserés támadás – így választ Olaszország

A május 26-i EP-választáshoz közeledve a Mandiner körképsorozatban mutatja be az uniós országok EP-választási kampányait, a helyi politika erőviszonyait és játszmáit. Eddigi cikkeinket itt olvashatják:

Németország: Weber ist Ihnen unbekannt?

Nagy-Britannia: Hülye Választások Minisztériuma

Ausztria: Az orbánozástól az Orbán-magasztalásig

Franciaország: Macronék vagy Le Penék győznek?

Spanyolország: Balosok, birodalmiak és lázadók

Írország: EU-s bástya a legmesszibb Nyugaton

Most Olaszország kerül sorra cikksorozatunkban!

***

Olaszország 2019-ben a maga 76 küldöttjével a negyedik legnagyobb nemzeti küldöttség az Európai Parlamentben – a britek távozásával a harmadikká lépnek majd elő.

Az olaszok választása túlzás nélkül átrendezi majd az európai erőviszonyokat: Matteo Salvini pártja, a Liga, valamint a Di Maio kormányozta Öt Csillag Mozgalom tervezett pártcsalád-alapítása is jelentős változásokat hozhat az EP életében. Ezeken túl a döntés Olaszország belpolitikai helyzetét is minden valószínűség szerint destabilizálja majd.

Mi volt eddig?

A 2014-es választások után (amikor 73 jelöltet küldhettek) a szavazatok több mint 40 százalékát az akkori pártvezér és miniszterelnök, Matteo Renzi vezette, baloldali Demokrata Párt (PD) nyerte, ami 31 helyet jelentett az S&D-ben. Ezzel az eredménnyel az olasz PD a német CDU/CSU-t követő második legnagyobb nemzeti pártként szerepelt, egyben nekik volt a legnagyobb küldöttségük az S&D-n belül.

Országos szinten őket követte az Öt Csillag mozgalom (M5S) támogatottsága, akik a szavazatok 21,2 százalékát kapták, így 17 küldöttel erősítették az EFDD pártcsaládot az elmúlt öt évben.

Harmadik erőként a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) szerepelt, ők országosan 18,8 százalékot értek el, 13 embert delegálva ezzel az EPP-be.

Csak ezek után következett  aLiga (akkori nevén Északi Liga, LN), ami a független színekben induló Matteo Salvini jelölésével a szavazatok nagyjából 6 százalékát kapta, így öt képviselőt küldött az Európai Parlamentbe. Képviselőik mostanra a Nemzetek és Szabadság Európája csoportosulását erősítik, s az idei EP-választáson többszörösére növelik majd támogatottságukat

Rajtuk kívül Lorenzo Cesa listavezetésével a Népi Alternatíva (NCD-UdC) és a Barbara Spinelli által vezetett L'Altra Europa három-három küldöttet delegált 2014-ben – előbbi a Néppártba, utóbbi az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal pártcsaládjába tartozott. Ezek mellett a Néppártba juttatott egy képviselőt az Észak Tiroli Néppárt is.

Az EP-választáson legutóbb közel 29 millió ember vett részt Itáliában.

Salvini az EP-választás hajrájában hirdette meg a népek és nemzetek Európáját

Mi van most?

Az elmúlt öt évben sok víz lefolyt a Teverén, a teljes olasz politika átrendeződött. A szavazók nagy része kiábrándult a hagyományos jobb-és baloldalból egyaránt, a politikusoknak szavazott bizalom folyamatosan csökkent. A pontot az i-re a tavalyi nemzeti választás tette fel, mikor is egy párt sem volt elég erős az önálló kormányalakításhoz, így három hónapon át próbáltak dűlőre jutni a különböző koalíciós tárgyalásokkal. A folyamatot Sergio Mattarella köztársasági elnök igyekezett kordában tartani, aki már egy ideiglenes parlament felállításával és új választás kiírásával fenyegetőzött. Ilyen vajúdások után született meg végül az aktuális vezetés, melynek kormányfője Giuseppe Conte lett, belügyminisztere a Liga képviselője, Matteo Salvini, gazdasági fejlesztési és munkaügyi minisztere pedig az Öt Csillag Mozgalom feje, Luigi Di Maio.

az erőviszonyok várható átalakulása miatt.

Az előzetes számítások szerint az alábbi nyolc pártra érdemes odafigyelni az olaszoknál: a Demokrata Párt, a Hajrá Olaszország, az Öt Csillag mozgalom, A Liga,  a nemzeti konzervatív Olaszország Fivérei – Nemzeti Szövetség, a baloldali La Sinistra (ami egy új baloldali koalíció), a progresszív és zöldpárti összefogásból született Europa Verde (EV, Zöld Európa) és a liberális Più Europa (Több Európa).

Mi jön ezután? 

Alig mérhető, nagyjából egyszázalékos támogatottságot mérnek a Zöld Európának (pártcsaládja: Európai Zöld Párt),  míg 2 és 5,5 százalék körüli eredményt jósolnak az Olaszország Fivérei – Nemzeti Szövetségnek (pártcsaládja: Európai Konzervatívok és Reformerek), a La Sinistrának (pártcsaládja: Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) és a Più Europának (pártcsaládja: ALDE) is.

A négy nagyobb tömörülés erőviszonyainak alakulása lesz az igazán érdekes fejlemény: változás várható a szocialista, a néppári és a Nemzet és Szabadság Európája képviselőinek megoszlása között.

A jobboldalon Berlusconi FI-je továbbra is az Európai Néppártot erősíti majd a jelen állás szerint. A fennállása során ellenfelei által mindvégig populistának címkézett Hajrá Olaszország most eltökélten küzdene meg a populizmussal, ugyanakkor továbbra is jó kapcsolatot ápolnának az immár föléjük nőtt, Salvini vezette Ligával. A híres-hírhedt

amihez jól jöhet majd éltes kora, a milliárdos üzletember ugyanis most 82 éves.

„Az én tudásommal, tapasztalataimmal és meggyőzési képességemmel úgy hiszem, fontos szerepem lehet abban, hogy az európai polgárok megértsék, milyen veszélyeket rejthet a nyugati értékektől való elfordulás” – hangoztatta a politikus januárban. A pártnak a legfrissebb, május 9-i közvélemény-kutatások 8,4 és 10,5 százalék közötti eredményt jósolnak, újabb eredményekkel azonban senki nem szolgálhat, ugyanis az olasz törvények értelmében a választások előtt 15 nappal készülhet utoljára felmérés.

A jelenleg legtöbb EP-képviselői helyet magáénak tudó Demokrata Párt továbbra is az Európai Szocialisták Pártját erősíti majd. A pártot most Nicola Zingaretti vezeti – neve nem véletlenül cseng ismeretlenül, márciusban lett ő az olasz baloldal vezetője.

A 2018-as belföldi választáson Matteo Renzi vezetésével a mandátumok 22,85 százalékát sikerült megszerezniük, az EP-választáson pedig szintén 20-22 százalék körüli eredménnyel számolhatnak. 

A tavalyi választáshoz hasonlóan most is a Salvini vezette radikális jobboldali Liga és a Di Maio kormányozta, balos-populista Öt Csillag Mozgalom csatározása határozza meg az olaszok és ezzel együtt az európai vezetés politikai játszmáit. Várhatóan mindkét párt nagyban befolyásolja majd az EP végső arculatát: az eddigiekhez képest várhatóan jóval nagyobb számban lesznek majd jelen a Liga képviselői, míg Di Maio pártja egy új európai tömörülést szeretne létrehozni a választások után.

Az Öt Csillag „az európai, az olasz, lengyel, horvát (...) állampolgárok szükségleteire” apellál: úgy gondolják, az általuk képviselt csoport lehet majd „a mérleg nyelve” az EP-ben, döntéshozatalukat pedig a közvetlen demokráciára alapoznák. A párt listáját egyébként öt nő vezeti: egy vállalkozó, egy professzor, két köztisztviselő és egy újságíró – és nagyjából semmilyen politikai ismertséggel nem rendelkeznek. Bemutatásukkor Di Maio kiemelte:

A Liga listáját a párt jolly jokere, Matteo Salvini vezeti, aki az elmúlt egy évben jóformán világhírűvé vált migrációellenes kiállásáról. Bár az olasz kormányban „csak” miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter,

A magyar miniszterelnök korábban az olasz sajtóban így nyilatkozott az Európai Parlamenthez és Salvinihez fűződő viszonyáról: „ne kössük össze magunkat a baloldallal, keressünk egy másik utat, az európai jobboldallal való együttműködés útját! Nem tudjuk, Salvini milyen formációt tud majd létrehozni, de reméljük, hogy erőset. A Néppártnak együtt kell működnie az európai jobboldallal”. Mint azt Orbán kiemelte: a Salvini vezette jobboldal és az EPP közeledésében a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszországa van leginkább kulcsszerepben.

Fontos látni azonban, hogy Olaszországban ugyan fontos, de nem mindent uraló téma a migráció: Itáliában a témák között abszolút listavezető a munkanélküliség, ezt követi a bevándorlás kérdésköre és a nemzet adósságának témája.

Mindezzel együtt is a Liga az előzetes közvélemény-kutatások szerint határozottan vezet: 30-32 százalék körüli eredményekre számíthat, szemben az őt követő Öt Csillag Mozgalommal, ami nagyjából a PD-vel azonos szinten állva 22-23 százalék körüli támogatottságot mutat.

Az olasz sajtó mindebből azt a következtetést vonta le, hogy

Az Il Messaggero szerint az M5S és a Liga közötti harcok mindennapossá válása, a folyamatos csatározás, s Salvini és Conte viszonyának megromlása is ezt vetítheti elő. A következmények egyelőre beláthatatlanok: ha a mostani kormánykoalíció ellehetetlenül, valószínűsítik, hogy Sergio Mattarella szakértői kormányt állít fel, esetleg Salvinit bízza meg egy átmeneti, új koalíciós kormány irányításával, melyben a Liga, a Hajrá Olaszország és az Olasz Testvérek vennének részt. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy már idén ősszel előrehozott választásokat tartanak majd, ehhez azonban augusztusban fel kellene oszlatni a regnáló parlamentet.