Babiš, kalóz, konzi, komcsi – Így voksol Csehország

Írta: Mózes Szabolcs (Pozsony)

A május 26-i EP-választáshoz közeledve a Mandiner körképsorozatban mutatja be az uniós országok EP-választási kampányait, a helyi politika erőviszonyait és játszmáit. Eddigi cikkeinket itt olvashatják:

Németország: Weber ist Ihnen unbekannt?

Nagy-Britannia: Hülye Választások Minisztériuma

Ausztria: Az orbánozástól az Orbán-magasztalásig

Franciaország: Macronék vagy Le Penék győznek?

Spanyolország: Balosok, birodalmiak és lázadók

Írország: EU-s bástya a legmesszibb Nyugaton

Olaszország: Salvini, Öt Csillag, helycserés támadás

Szlovákia: Felvidéki vegyesfelvágott, kieső magyarok?

Hollandia: A jobbliberálist vagy az új jobboldalit?

Görögország: Ciprász lenne Dél Orbánja?

Románia: Mulatós szocik, kiesés szélén táncoló magyarok

Most Csehország kerül sorra cikksorozatunkban!

***

Csehország Magyarországhoz hasonlóan 21 hellyel bír az Európai Parlamentben: annak ellenére, hogy 39 párt is versenybe szállt, a mandátumokat reálisan 5-6 párt között fogják elosztani. Csehországban két napon választanak, pénteken és szombaton, ez régi csehszlovák sajátosság. Szlovákiához hasonlóan a cseheknél is nagyon alacsony szokott lenni a szavazókedv az EP-választások során. Öt éve 18,2%-nyian mentek el voksolni, a közvélemény-kutatások most ennél magasabb, 25-30%-os részvételt jósolnak Csehországban, az EU egyik EU-szkeptikus fellegvárában.

először a klasszikus jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) zsugorodott össze – az ő vezetőjük volt éveken keresztül Václav Klaus cseh exállamfő –, a szociáldemokraták (ČSSD) pedig a legutóbbi parlamenti választáson mentek össze. Kettejük közül az ODS szerepelhet most jobban, a felmérések szerint akár a második helyen is végezhet egy 12-15%-os eredménnyel.

A baloldal Csehországban hagyományosan kétosztatú, mivel 1989 után itt erős maradt a kommunista párt (aminek történelmi, két világháború közötti hagyományai vannak). Olyannyira, hogy a mérések szerint most a kommunisták meg is előzhetik a ČSSD-t. Előbbi akár 10%-ot is elérhet, utóbbi 1-3 százalékponttal kevesebbet.

Andrej Babiš

Liberális exügynök korrupciós vádakkal

A választások győztese az Andrej Babiš miniszterelnök vezette ANO párt lesz, amely messze vezeti a közvélemény-kutatásokat. És itt meg is állhatunk egy kicsit. Az ANO (a név az elődmozgalom Elégedetlen Polgárok Akciója rövidítése) egy rendkívül specifikus közép-európai „pártprojekt”. Gyakorlatilag

egy tipikus vállalkozói projekt. Catch all party – ahogy Andrej Babiš pártelnök-kormányfő az ANO idei kongresszusán leírta.

Az ANO nem csak ideológiamentességével specifikus, hanem a pártot jellemző önellentmondásokkal is. Alapvetően korrupcióellenes töltettel és programmal indult, miközben alapítója és vezére az az Andrej Babiš, akinek az elmúlt három évtizedben több korrupciógyanús üzlete is volt. A közélet megtisztítását tűzte ki zászlajára, miközben vezetője egy volt kommunista állambiztonsági ügynök, aki a régi rendszerben megszerzett kapcsolatainak köszönhetően – a szocializmusban egy „impexben” dolgozott – lett milliárdos a rendszerváltás utáni privatizáció során. Vagyis elvileg

azzal a bökkenővel, hogy ezt ő vezeti.

És a meghökkentő tényeknek nincs vége! Ha már európai parlamenti választások: melyik pártcsaládba is tartozik az ANO?A jogállamiságról vagy a korrupt közép-európai viszonyokról előszeretettel értekező, Guy Verhofstadt vezette liberális pártcsaládot erősítik. 2014-től az ALDE 57 fős EP-frakciójában 4 képviselővel vannak jelen, ez nőhet most 7-8 mandátumra, amivel a liberális tömörülés egyik legerősebb nemzeti csapatává válhatnak.

Babišék ellen a kampányfinisben egy csehországi viszonyok között jelentős tüntetést sikerült összehozni a héten a Millió pillanat a demokráciának nevű szervezetnek. A Vencel téren 50 ezren követelték az igazságügyi miniszter Mária Benešová menesztését, akinek a tüntetők szerint az a legfőbb pártfeladata, hogy ellehetetlenítse a főnöke elleni bűnvádi eljárásokat. Ettől függetlenül gyakorlatilag biztos, hogy a pozsonyi születésű, szlovák származású Babiš pártja nyeri meg Csehországban az EP-választást.

A cseh Kalózok

Japán-cseh a migránsok ellen

A második helyért viszont ádáz küzdelmet fog vívni az ODS és a Kalózpárt. A Kalózok nem a semmiből jöttek, öt éve pár tizedszázalékon múlt a bejutásuk, a két évvel ezelőtti cseh parlamenti választásokon pedig 10,8%-kal a harmadik helyet szerezték meg (akkor is az ODS mögött). Most is ilyen eredményre számíthatnak, ami 3 brüsszeli mandátumot hozhat nekik. A Kalózok egy hipszter liberális tömörülés, ahol a mintát adó svéd Kalózpárttal ellentétben

Az EP-választás egyik nagy vesztese a Salvini-blokk reménybeli cseh tagja, a Tonio Okamura (nyitóképünkön) vezette Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) lehet. Ha a korrupció ellen harcolhat egy korrupcióval vádolt milliárdos, akkor a migránskérdést a középpontba helyező tömörülést vezetheti egy félig japán származású politikus, Csehországban legalábbis ez működik. Az SPD a 2017-es parlamenti választáson jutott csúcsra, az akkori 10,6%-nak most nagyjából a felén állnak. A voksolás egyik nagy kérdése lesz, ők egyáltalán mandátumokat tudnak-e szerezni Brüsszelben.

Salvinivel szelfizek a japán-cseh nacionalista

Gyengülő Európai Néppárt

A bejutási küszöbön áll az egykori arisztokrata cseh külügyminiszter, Karel Schwarzenberg és a simlis volt pénzügyminiszter Miroslav Kalousek által alapított TOP09. Ha ők nem jutnak be, azzal az Európai Néppárt gyengül, öt éve a polgármesterek pártjával együtt 4 EP-mandátumot szereztek. Ebből

A bejutási küszöb alatt mérik a másik cseh néppárti formációt is, a hagyományosnak számító Kereszténydemokrata Néppárt-Csehszlovák Uniót (KDU-ČSL – a koalíciót sejtető név ellenére egy pártról van szó). Ők öt éve 3 mandátumot szereztek, most nagy valószínűséggel kiesnek.

Így a 2014-es 7 EPP-s cseh képviselői helyből ideális esetben marad egy, legfeljebb kettő. Az európai szocialisták vesztesége nem lesz ilyen jelentős: a ČSSD 2014-ben három helyet szerzett, most kettőre van kilátása. A második helyen álló ODS a konzervatív frakciót (ECR) erősíti, amely viszont a brit toryk távozása, pontosabban a brexit miatt fog jelentősen meggyengülni.