Mulatós szocik, kiesés szélén táncoló magyarok: így választ Románia

Írta: Sólyom István (Kolozsvár)

A május 26-i EP-választáshoz közeledve a Mandiner körképsorozatban mutatja be az uniós országok EP-választási kampányait, a helyi politika erőviszonyait és játszmáit. Eddigi cikkeinket itt olvashatják:

Németország: Weber ist Ihnen unbekannt?

Nagy-Britannia: Hülye Választások Minisztériuma

Ausztria: Az orbánozástól az Orbán-magasztalásig

Franciaország: Macronék vagy Le Penék győznek?

Spanyolország: Balosok, birodalmiak és lázadók

Írország: EU-s bástya a legmesszibb Nyugaton

Olaszország: Salvini, Öt Csillag, helycserés támadás

Szlovákia: Felvidéki vegyesfelvágott, kieső magyarok?

Hollandia: A jobbliberálist vagy az új jobboldalit?

Görögország: Ciprász lenne Dél Orbánja?

Most Románia kerül sorra cikksorozatunkban!

***

Kampányhangulat

A román kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) népszerűsége történelmi mélypontra, 21,1 százalékra zuhant az IMAS közvélemény-kutató május 22-én megjelent felmérése szerint. A csökkenő tendencia miatt is gondolhatta Nicolae Guță, a balkáni népzenén alapú populáris műfaj, a manele egyik nagyágyúja, hogy ideje felrázni a szavazóbázist és kampánydalra fakadt.

Becsülettel próbálkoztam, hogy rosszra hallgassam a melódiát, de senkinek nem ajánlom, hogy utánam csinálja. Meglátjuk, milyen mértékben segíti ez a pártot az EP-választásokon; az viszont borítékolható, hogy ehhez hasonló performanszokra még számíthatunk az elkövetkező másfélévben, hisz Romániában idén ősszel államfőt választanak, jövőre pedig helyhatósági és parlamenti választások is lesznek.

Román szoci manelés mulatós!

Az INSCOP közvélemény-kutató intézetnek a választások előtt két héttel közzétett felmérése azt mutatta, hogy a megkérdezettek 39,2 százaléka biztosan elmegy szavazni, míg további 31 százalék valószínűsítette a választásokon való részvételét. Korábbi felmérésekben 26-27 százalék körül volt a biztos szavazók aránya. 

A választókedv több mint tíz százalékos növekedése azzal hozható összefüggésbe, hogy

Az államelnök referendummal tiltatná meg, hogy amnesztiában részesülhessenek a korrupciós bűncselekmények elkövetői, vagy sürgősségi kormányrendelettel módosítsák a büntetőjogot. A félelnöki/félparlamentáris kormányzati rendszer jellegéből fakadóan gyakori Romániában az államfő és a kormányfő közötti konfliktus, az utóbbi 15 évben pedig a kohabitáció miatt még jobban kiéleződött ez a viszony. Klaus Johannis is megválasztása óta konfliktusos viszonyt ápol a baloldali kormánykoalícióval.

Elnöki ügyek

Az Europa FM rádió megbízásából készült legfrissebb IMAS-felmérés megerősíti azt a korábbi INSCOP-kutatást, mely szerint az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyerné az EP-választásokat. Az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó alakulatra a biztos pártválasztók 28,5 százaléka voksolna. A kormányzó PSD-t a határozott opcióval rendelkezők 21,1 százaléka támogatná, míg a harmadik helyen a korábbi kormányfő, Dacian Cioloș által létrehozott USR-PLUS ellenzéki pártszövetség végezne, 19,6 százalékkal. A kormánykoalíció kisebbik pártja, az ALDE 9,8 százalék szavazatot szerezne, míg a korábban szintén miniszterelnök és volt PSD-elnök, Victor Ponta által gründolt Pro Romania is biztos befutónak tekinthető, 9,9 százalékkal. A 3,1 százalékos hibahatárral készült felmérés

míg a Traian Băsescu volt államfőt soraiban tudó Népi Mozgalom Pártja 6,2 százalékot szerezhet a kutatás szerint. A választáson tizenhárom párt és három független jelölt indul a 33 mandátumért.

A választási kampány lebonyolítását szigorú jogszabályok kötik: csak a kijelölt helyeken lehet plakátolni, a pártok egyetlen plakátot helyezhetnek ki, amelynek egyik oldala sem haladhatja meg a fél métert. A plakátokon nem szabad a román nemzeti lobogóra emlékeztető színkombinációt használni, tilos plakátokat kiragasztani a hidak és alagutak tartóoszlopaira, a közúti jelzőtáblákra és a közhasznú hirdetési felületekre. Nem szabad választási rendezvényeket szervezni a parkokban, zöldövezetekben, természetvédelmi területeken, és a választási mozgósításban, szórólapok osztogatásában nem vehetnek részt 16 év alatti fiatalok. A szabályok ellen vétő politikai szervezetek tetemes pénzbírságot kockáztatnak.

ez esetben sem történt másként: a hivatalos kampányt megelőző időszakban szórták tele az országot választási plakátokkal, amelyekre csak a reklámtörvény előírásai vonatkoztak. Így állt elő az a helyzet, hogy a választási kampány hivatalos kezdetére, április 25-re eltüntették az közterületekről az óriásplakátokat és egyéb politikai célú reklámhordozókat.

A hivatalos választási kampány a szavazókörök megnyitása előtt 24 órával, május 25-én 7 órakor ér véget, attól kezdődően pedig, a szavazás végéig, május 26-án 21 óráig, kampánycsend lép hatályba.

Romániában van a legszigorúbb jelöltállítási szabályozás is. Egy politikai pártnak 200 ezer aláírást kell gyűjteni ahhoz, hogy jelöltlistát állíthasson az EP-választáson, míg egy független jelölt esetében 100 ezer aláírás szükségeltetik. A másik véglet Hollandia és Nagy-Britannia, ahol már 30 aláírás is elegendő az induláshoz, igaz, 450 eurós illetve 6750 euró választási kaució fejében. Olaszországban pedig a nemzeti parlamentben és az EP-ben már jelen lévő pártok számára nincs aláírásgyűjtési kötelezettség, ellenben a parlamenti képviselettel kívüli politikai szervezeteknek 30 ezer aláírás jelenti a rajthoz állást.

Dragnea, a háttérhatalom

PSD: Hazafiak Európában. Románia többet érdemel!

A román szocdem párt tagja az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének, igaz az európai szocialisták régóta feszült viszont ápolnak

az igazságügyi reformok miatt, az EP-választási kampány idejére fel is függesztették kapcsolatukat a párttal.

Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje jogállamisági eljárást helyezett kilátásba Románia ellen, ha hatályba lépteti a büntetőjog áprilisban elfogadott módosításait. Viorica Dăncilă kormányfő politikai indíttatásúnak nevezte Timmermans levelét és hangsúlyozta: a bukaresti parlamentet a román választók hatalmazták fel arra, hogy törvényeket hozzon. A kormányfő szerint az EB által 12 éve megfigyelés alatt tartott Romániával szemben Brüsszel kettős mércét alkalmaz.

Romániát a 7-es cikk szerinti eljárással első ízben megfenyegető Timmermans szerint a büntetőjog áprilisban megszavazott módosításaival a román parlament gyakorlatilag büntetlenséget biztosít az elkövetőknek egy sor – köztük korrupciós – bűncselekmény esetében. Hozzátette: a jogállamisági eljárás azt az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV) váltaná fel, amellyel az EB a romániai igazságügy helyzetét tartja megfigyelés alatt a 2007-es tagfelvétel óta.

A PSD szavazóbázisának magját jórészt az idősebb, zömmel vidéken élő polgárok alkotják,

Az államfő leváltásáról kiírt 2012-es népszavazással kapcsolatos korrupciós perben jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt pártelnök, Liviu Dragnea viselt dolgai, bárdolatlan, nyers stílusa a kilencvenes évekbeli pártvezetést idézi, ami a kifinomultabb pedigrével rendelkező szimpatizánsok számára kezd kényelmetlenné válni. A már említett igazságügyi reformok menedzselése és az ezzel kapcsolatos demonstrációk nem hatottak jótékonyan a szavazóbázisra, viszont a közalkalmazotti béremelés, a nyugdíjak emelése és a rendkívül stabil szavazómag valószínűleg ellensúlyozni fogja a lemorzsolódó szavazatokat. Az eddigi felmérések 22 és 33 százalék közé teszik a várható szereplést. Ha a pártnak jól sikerül a mozgósítás – az egész államapparátus a rendelkezésére áll –, 10 vagy akár 11 mandátumot is szerezhet, ami még jól jöhet az európai szocialista frakciónak.

A kampánystratégia során az erős online jelenlétre összpontosítanak, hogy hatékonyan tudják kezelni a félrevezetésen alapuló üzeneteket, e mellett pedig élőszóban fogják propagálni a kormány megvalósításait – vázolta Gabriel Zetea alelnök még márciusban az elképzeléseket. A PSD listavezetője Rovana Plumb, parlamenti képviselő és az európai uniós alapokért felelős miniszter. A párt cikkünk megírásáig nem mutatta be EP-programját.

PNL: Románia mindenekelőtt!

Az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Nemzeti Liberális Párt gyűjtötte a legtöbb támogató aláírást, közel másfél milliót. Listavezetője Rareș Bogdan televíziós műsorvezető, akit a román médiahatóság

A Klaus Johannis államfő támogatását élvező alakulat erős pozíciókat foglalhat el a pártcsaládon belül, amennyiben marad a Fidesz jelenlegi, felfüggesztett státusza, vagy ha elhagyja a Néppártot. A párttal az utóbbi időben Manfred Weber, az EPP európai bizottsági elnökjelöltje is jó kapcsolatokat ápol.

Egy román nemzeti liberális: Rareș Bogdan

A PNL EP-programjának középpontjában a schengeni övezethez és az eurozónához való csatlakozás, valamint az EU-s források hatékonyabb lehívásának előremozdítása áll. A párt azt is támogatja, hogy a romániai területalapú támogatások hektáronkénti összege elérje az uniós átlagot. Uniós támogatásokból fejeznék be a jelenlegi autópálya építési munkálatokat, valamint ebből finanszíroznák a jövőbeni hasonló beruházásokat is. 2024-ig három, EU-s standardoknak megfelelő regionális kórház építését is támogatják.

Rareș Bogdan több helyen is úgy nyilatkozott, hogy a PNL akár 11 mandátumot is szerezhet, mértékadó becslések szerint viszont 8, legjobb esetben 9 mandátumra számíthat. A pártnak, bármennyire is jól áll a közvélemény-kutatásokban,

USR-PLUS: Lopás nélkül messzire jutunk!

A Mentsétek Meg Romániát Szövetséget (USR) 2015-ben alapította a Fogarason született Nicușor Dan matematikus, aki Párizsban a Sorbonne-on szerzett doktorátust. A párt a Verespatak megmentéséért szervezett országos méretű mozgalom szimpatizánsaira támaszkodva jutott be a román parlamentbe, 13 szenátusi és 30 képviselőházi helyet szerezve. A párt jelenlegi elnöke a 2017 októberében megválasztott nagyszebeni Dan Barna. Az Igazság, Egység és Szolidaritás Pártot (PLUS) alig féléve alapította Dacian Cioloş volt miniszterelnök és korábbi uniós mezőgazdasági biztos.

Amennyiben a két párt külön indult volna az EP-választásokon, úgy 9 és 6 százalék körüli eredményre számíthattak volna, ráadásul elsősorban egymástól vontak volna el szavazatokat. A szövetségkötés további hozadéka, hogy míg az USR már rendelkezik stabil beágyazottsággal, politikai tapasztalattal, addig az újonnan alapított PLUS elnöke a népszerű Cioloş. Az így kumulálódó előnyök a szavazóbázis –

amely rendszeresen részt vesz és szervezi az igazságügyi reformok tartalma és elfogadási módja miatti utcai demonstrációkat – mobilizálásán túl további, akár magyar szavazatokat is hozhatnak a szövetségnek.

USR-PLUS, az européer Romániáért

Mindezt annak ellenére, hogy Cioloşról kiderült, hogy a rendszerváltás után a szélsőségesen nacionalista Vatra Românească szervezet vezető beosztású tagja volt. Az RMDSZ továbbá őt okolja, hogy a csíksomlyói búcsú nem kerülhetett fel UNESCO világörökségi listájára, emellett a volt technokrata kormányfő többször hangsúlyozta: nincs értelme az autonómiáról beszélni. Az USR is több ízben szavazott a magyar kisebbséget érintő kérdésekben az RMDSZ-kezdeményezések ellen, például nem támogatta az anyanyelvhasználati küszöb csökkentését sem. Így a választás egyik nagy kérdése, hogy mekkora az arányuk azoknak a magyar szavazóknak, akik fogékonyak az USR-PLUS élhető országot, nyugati életszínvonalat, korrupciómentes közéletet ígérő üzeneteire, emellett pedig hajlandóak eltekinteni a pártszövetségnek a romániai magyarság érdekérvényesítési törekvéseivel szemben tanúsított közönyétől.

a közösségi oldalakon nagyon erős támogatással bírnak, viszont a vidéki térségekben nem rendelkeznek hatékony, kiépített pártapparátussal. Jelentős támogatottságuk van a diaszpórában élő románok körében.

EP-programjuk az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) egész EU-ra való kiterjesztését, európai korrupcióellenes szabályozást, az EU külső határainak megerősítését, Románia schengeni csatlakozását, az oktatáshoz való hozzáférést segítő anyagi források előteremtését szorgalmazzák. Az eddigi felmérések 12-18 százalék közötti választási eredménnyel számolnak, 5, de akár 7 mandátumot is szerezhetnek. Listavezetőjük Dacian Cioloş.

ALDE: Európa-szerte tisztelt Románia!

A román kormánykoalíció kisebbik pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) az európai liberális pártcsalád (szintén ALDE) tagja. Guy Verhofstadt euroliberális pártelnök a román jogállamiság gyengítésére hivatkozva 

Az európai ALDE sorsa, így a román tagpárté is érdekes fordulatot vehet, hisz az EP-választások után új frakciószövetség jön létre Emmanuel Macron francia államfő La République En Marche (LREM) mozgalma és az európai ALDE között.

Programjuk nem sok konkrét közpolitikai elemet tartalmaz, inkább hangzatos szókapcsolatokkal („A szabadság Európája: Schengen”; „Nehéz a harc, de győzni fogunk!”; „Dunai Európa – A nyugatra vezető folyami sztráda”) kívánnak hatni a választókra. Az elmúlt két évben a párt egyes vezetői EU-ellenes hangokat ütöttek meg, EP-képviselői a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentés elfogadása ellen szavaztak. A felmérések 9-13 százalékos választási eredményt valószínűsítenek, 3-4 mandátumra számíthatnak. Listavezető: Norica Nicolai EP-képviselő.

Ponta nem adja fel

PRO Románia: Erős Románia egy egységes Európában!

A pártot két éve alapította Victor Ponta, a PSD volt elnöke és Románia korábbi miniszterelnöke, aki

A PSD vezetésében csalódott szociáldemokrata politikusok Victor Ponta alakulatában vágnának vissza a korábbi pártjuknak, és tárt karokkal várják azokat a szavazókat, akiknek hozzájuk hasonlóan szintén elegük van Liviu Dragnea-féle, kevésbé szalonképes, túlzottan tekintélyelvű pártvezetésből. Victor Ponta gyakran hangoztatja, hogy az általa vezetett szervezet jelenti az igazi alternatívát számukra, EP-választási programjukról egyelőre nem sokat tudni.

Érdekesség, hogy a PRO Románia listáján, indul, és bejutó helyen szerepel Iurie Leancă, a Moldovai Köztársaság korábbi miniszterelnöke is, aki folyékonyan beszél magyarul. A párt számára ez lesz az első választási megmérettetés, így a PSD-vel való rivalizálás mellett a PRO Románia választási szereplése jelenti az EP-választások egyik legizgalmasabb epizódját.

A közvélemény-kutatók korábban 7-14 százalékos választási eredményt prognosztizálnak, a párt 3-4 mandátumot szerezhet. Az PRO Románia listájának első helyezettje: Victor Ponta.

RMDSZ: Erős Európát! Fejlődő Erdélyt!

Az RMDSZ EP-jelöltlistáját Winkler Gyula vezeti, aki negyedik mandátumát kezdheti meg az EP-ben. A második helyen Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke szerepel, míg a harmadik helyen Hegedüs Csilla, kultúráért felelős ügyvezető alelnök található. A negyedik pozíciót Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke tudhatja magáénak. Nem kapott befutó helyet a listán az a Sógor Csaba, aki Winkler Gyulához hasonlóan három mandátumot töltött az EP-ben.

Az RMDSZ az őshonos nemzeti kisebbségek európai uniós védelmét biztosító törvény megalkotását tekinti egyik fő feladatának. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint az EU-nak az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét is fel kell karolnia,

A program gazdasági elemeket is tartalmaz, erősítenék a családi és közösségi gazdálkodás súlyát, növelnék a terület alapú támogatásokat, és egyszerűsítenék a gazdák számára kiírt uniós pályázati bürokráciát.

Magyar-magyar szövetségben

A különböző felmérések 4,7 és 5,2 százalékot adnak az RMDSZ-nek, ami jórészt megegyezik a korábbi választásokat megelőző becslésekkel. Amennyiben a szövetség átlépi a választási küszöböt, úgy 2 mandátumra számíthat. Romániában alapvetően azon múlik a magyar jelöltlista támogatottsága, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között.

Mivel 2007-ben és 2009-ben is a magyarok választási hajlandósága és az EU-hoz fűzött reményei magasan meghaladták az országos átlagot, az ország lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarság a leadott voksok csaknem 9 százalékával három képviselőt küldhetett az EP-be. Az utóbbi időszakban az igazságügyi reformok, a korrupcióellenes harc és a jogállamiság helyzetének megítélése körül felgyülemlett pártpolitikai feszültségek a társadalmon belül, így a magyarság körében is artikulálódtak, törésvonalakat hozva létre, ami az RMDSZ szavazóbázisát is befolyásolhatja bizonyos mértékben. A legutóbbi, 2014-es EP-választáson, amikor a névjegyszékben szereplők 32,4 százaléka adta le voksát, a románsággal nagyjából azonos részvétellel az RMDSZ a voksok 6,3 százalékát szerezte meg, ami két mandátumot eredményezett.

PMP: Egyesülten Romániában!

A Traian Băsescu volt államfőt újra hadrendbe állító Népi Mozgalom Pártjának EP-be jutása a legtöbb felmérés szerint kétséges, annak ellenére, hogy mérték korábban is 5,6 százalékra is, de többnyire 5 százalék alatt.

Ez hozhat valamit a konyhára, hisz' a fénykorában magát játékos elnökként meghatározó Băsescu népszerűsége még mindig magas. További bizakodásra adhat okot az, hogy a pártvezetők közül senki sem érintett korrupciós botrányokban. Ha mégis átugorják a választási küszöböt, 1-2 mandátumot szerezhetnek. Listavezetőjük természetesen nem más, mint Traian Băsescu.