Cikkajánló: Az Európai Polgári Kezdeményezés jelenleg nem váltja be a hozzá fűzött reményeket

A populizmus térnyerését az európai uniós intézmények demokráciadeficitje eredményezte

A szerző szerint a populizmus európai térnyerése mögött egyértelműen az európai berendezkedés rendszerhibája áll: az uniós intézményekben zajló döntéshozatali mechanizmusok annyira átláthatatlanok egy átlagember számára, hogy sokakban felmerül a demokratikus deficit kérdése. A tanulmány szerint a problémát leginkább a populista politikusok és pártjaik tudják kihasználni. Ők az uniós kihívásokat politikai céljaik elérésére használják, saját magukat a nép hangjakét jellemzik. Longo úgy véli, hogy a populista pártok előretörését csakis úgy lehetne megállítani, hogy az integrációs folyamatokkal együtt egy közös, európai polgári fórum létrejönne. Ezáltal az Uniót is közelebb lehetne hozni a polgárokhoz.

A professzor szerint a politikai elit által hozott döntéseknek egyre inkább figyelembe kell venniük a polgárok akaratát, valamint meg kell nyitni annak a lehetőségét, hogy az emberek közvetlenül tudjanak beleszólni a döntéshozatalba, megerősítve ezzel a párbeszédet a civil társadalom, a politikai szereplők és a jogalkotók között. A szerző továbbá kiemeli, hogy több megoldás is felmerült a társadalmi párbeszéd élénkítésére – és ezzel a populizmus visszaszorítására –, de mind közül az Európai Polgári Kezdeményezés (ECI) tűnt a legmegfelelőbbnek. Az ECI ugyanis kiváló eszköze lehetne egy új demokratikus folyamatnak, hiszen segítségével az európai polgárok képesek lehetnek új vitákat indítani a legmagasabb szinteken, véleményüket közvetlenül becsatornázni az uniós intézményekbe, valamint jelentősen befolyásolni és tematizálni az európai közbeszédet.

Az Európai Polgári Kezdeményezés jelenlegi formájában alkalmatlan funkciójának betöltésére

A tanulmány szerint az ECI rendszere kapcsán több probléma is felmerül, ami hátráltatja a kitűzött politikai célok elérését. Az egyik ilyen az e-demokráciával, az elektronikus mozgósítással kapcsolatos nehézségek: az internetes úton történő kezdeményezések továbbra sem játszanak kellően fontos szerepet az uniós döntéshozatalban, a digitális térben való jelenlét pedig nem elengedő az európai polgári vitafórum létrehozásához, ráadásul egyszerre legalább 7 országban kell egyidejűleg, előre meghatározott számú aláírásokat gyűjteni. A második akadályt a Bizottság nehézkes, bürokratikus működése, a kezdeményezések hátráltatása jelenti. A Bizottság az eddigi mindössze négy sikeres kezdeményezésből csak  két esetben – a „Right2Water”, illetve a „Ban Glyphosate” után − tett konkrét válaszlépéseket. A tanulmány szerint ahhoz, hogy ténylegesen elő lehessen mozdítani a társadalmi párbeszédet a politikai elit és a polgárok között, az Uniónak új mechanizmust kell kidolgoznia annak érdekében, hogy minden sikeres kezdeményezésre képes legyen megfelelő választ adni. Éppen ezért a Bizottság jogköreit csökkenteni kell, az Európai Parlament hatásköreit pedig növelni, az ECI kezdeményezéseket pedig teljes mértékben az utóbbi alá kell rendelni.