Az egyiptomi parlament elfogadta az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök akár 2030-ig hatalmon maradhat.
Az egyiptomi parlamentben a képviselők kétharmados többséggel jóváhagyták kedden azokat az alkotmánymódosítási javaslatokat, amelyek lehetővé teszik Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnöknek, hogy legalább 2030-ig hatalmon maradjon – közölte az al-Ahrám hírportál.
A voksolás az első körben kézfeltartással zajlott az 596 tagú törvényhozásban az egyes alkotmánymódosítási javaslatokról. Egy második szavazási fordulóban a képviselők név szerinti szavazással dönthetnek az előterjesztéseket tartalmazó csomag egészéről. A Szíszi hívei által uralt parlamentben a voksolás eredménye biztosra vehető.
Az elfogadott javaslatok közt szerepel egyebek mellett az elnöki megbízatás meghosszabbítása négyről hat évre, két egymást követő ciklusra, és egy olyan, a különböző igazságügyi intézmények működését összehangoló legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács létrehozása, amelyet az államfő vezet majd.
Az alkotmánymódosítási csomagról az egyiptomi parlament első olvasatban február közepén szavazott. Az elfogadott módosítások ezt követően egy parlamenti bizottsághoz kerültek, amelynek hatvan napja volt ezek véleményezésére, mielőtt az újabb szavazásra visszakerültek a parlamentbe.
Az alkotmány-kiegészítéseket ezt követően népszavazásra bocsátják, vélhetően még idén májusig, mert akkor kezdődik az iszlám szent hónapja, a ramadán, amelynek során több közintézmény rövidített munkarendben dolgozik.
Jogvédők figyelmeztettek, hogy a módosítások tovább ronthatnak az emberi jogi helyzeten Egyiptomban. Az alkotmány kiegészítések bírálóit már előzetesen próbálták elhallgattatni. A változtatások lehetővé tennék Szíszi számára, hogy a jelenleg két hivatali időre korlátozott elnökségi ciklus után is hatalmon maradjon.
Az elnöknek eredetileg mostani, második elnöki mandátuma lejárta után kellene távoznia hivatalából 2022-ben, de a parlament megszavazta, hogy 2024-ig hatalmon maradhasson. Az alkotmánymódosítások azt is lehetővé teszik számára, hogy harmadszor is induljon az elnökválasztásokon, így akár 2030-ig is hivatalban lehet.
A jelenlegi egyiptomi alkotmányt 2014-ben fogadták el, egy évvel az után, hogy 2013-ban a hadsereg Szíszi vezetésével elmozdította Mohamed Murszi iszlamista elnököt a hatalomból. Az alkotmánymódosítás támogatói szerint a javaslatokra Egyiptom hosszú távú stabilitása miatt van szükség, amit megingatott a 2011-es felkelést követő felfordulás és a Murszi elmozdítását követő iszlamista támadások hulláma.
(MTI)
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Az argentin jobboldal, Milei pártja megnyerte a félidős választásokat. Az eredmény hátterében Donald Trump 40 milliárd dolláros mentőcsomagja is állhat.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Én csak leírtam... – Ha az USA nem esik szét, akkor a földrajzi adottságok miatt behozhatatlan előnye van.
Hónapok óta először több rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki Phenjantól délre, mintegy 350 kilométeres repüléssel.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
