„Négy évvel ezelőtt arról írtam a New York Times-ban, hogy eldöntöttem: nőként élek tovább, és hogy »utentikusan a nőként szeretnék élni, aki mindig is voltam«, illetve hogy »sikeresen túladtam a fehér privilégiumomon, hogy Amerika leggyűlöltebb kisebbségének tagjává váljak«. Három évvel ezelőtt eldöntöttem, hogy nem vagyok sem férfi, sem nő, hanem nonbináris – és a címlapokra kerültem, miután egy oregoni bíró úgy döntött, hogy identifikálhatom magam harmadik neműként, mint sem férfi, sem nő. Most megint akként a férfiként szeretnék élni, aki vagyok.”
Ezzel kezdi vallomását a The Daily Signalban Jamie Shupe, „Amerika első nonbináris személyisége”.
Az 1963-ban született Shupe a cikkben kifejti: miként lett transznemű, miként segítettek neki ebben szinte kérdés nélkül mind az orvosok, a pszichológusok és a bürokrácia. Végül kifejti: mindez hazugság volt, képzelgés, és operációk helyett súlyos mentális problémáit kellett volna kezelni, de ezt senki nem merte neki megmondani.
Shupe, aki legutóbb azzal tűnt fel, hogy támogatta Trump elnök rendeletét, ami kitiltotta a hadseregből a transzneműeket, megjegyzi: azon szerencsések közé tartozik, akiket hat évnyi testi beavatkozások után is van még visszaút, bár „elmém örökké sérült marad”.
Shupe elmondása szerint 2013-ban fenyegetett meg egy nővért, hogy ha nem ír fel hormonkezelő szereket, megszerzi azokat máshogy. „A nővér ignorálta, hogy krónikus poszttraumás stresszem van, minthogy előzőleg 18 évig szolgáltam a katonaságnál. Ebben minden orvosom egyetért. Mások azt gondolják, bipoláris zavarom van (mániás depresszió) és valószínűleg borderline személyiségzavarom is. Meg kellett volna állítaniuk, de a transzgender aktivizmus megfélemlítette a nővért, és nem mert nemet mondani.”