A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke január közepén bejelentette, hogy alkotmányvédelmi ellenőrzés alá vonják az Alternative für Deutschland (AfD) párt tevékenységét. A nyilvános bejelentés után az AfD rögtön bírósághoz fordult, mivel véleményük szerint az elnök szándékosan akarta negatív fényben feltüntetni a pártot.
A kölni Közigazgatási Bíróság február 26-án kimondta, hogy a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal valóban hibázott akkor, amikor a nyilvánosság elé tárta a megfigyelő-elemző munka megindulását. A döntés kifejezetten a nyilvánosságra hozatalt tartja jogtalannak, az Alkotmányvédelmi Hivatal az AfD-vel kapcsolatos megfigyelését, illetve annak jogszerűségét nem vizsgálta. A kölni Közigazgatási Bíróság ítélete ellen az észak-rajna–vesztfáliai Fellebbviteli Közigazgatási Bíróságnál lehet eljárást kezdeményezni.
Az AfD vezetői győzelemnek tartják a döntést. Alice Weidel, az AfD Bundestag-társfrakcióvezetője az Alkotmányvédelmi Hivatal novemberben kinevezett elnökének azonnali leváltását követeli, mivel szerinte inkább politikailag semleges vezetőnek kellene irányítani a szervezetet. A párt társelnöke, Jörg Meuthen szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal politikai indíttatású eszközzé tétele meghiúsult. Thomas Haldenwang, az Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke már novemberi beiktatásakor mondott beszédében is a leghatározottabb fellépést ígérte a németországi szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben, amellyel nyilvánvalóan az AfD-re is utalt. Ezzel szinte eleget tett azoknak a politikai elvárásoknak, amelyek főként az SPD, a Zöldek és az FDP képviselőcsoportoktól érkeztek, s az AfD megfigyelését követelték.
Az ügy politikai értelemben különösen kényes, hiszen a párt alkotmányvédelmi besorolásáról van szó. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az AfD a harmadik legnagyobb képviselői csoporttal rendelkezik. Az elmúlt időszakban a párt ugyan vesztett támogatottságából, de még mindig 12–14 százalék között mozog. A Welt értesülései szerint feltételezhető, hogy Thomas Haldenwang, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke nem saját elhatározásból határozott, hanem Seehofer szövetségi belügyminiszterrel egyeztetett a január 15-i bejelentés előtt.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Mutatjuk a szombati nap legolvasottabb híreit!
Magyarországnak sikerült érvényesítenie az akaratát, de Brüsszel továbbra is támogatja a háborút.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
