Franciaország elszálló államháztartási hiánya: a szenátus felveti Macron elnök felelősségét
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
Kedd este mintegy hetven francia városban vonultak utcára az emberek az elmúlt hetekben elkövetett antiszemita támadások ellen.
Párizsban mintegy 20 ezren gyűltek össze a République téren, miközben Emmanuel Macron államfő a Soá emlékhelyen koszorúzott a parlament két háza elnökének kíséretében. A köztársasági elnök délután a Franciaország keleti részén, a Strasbourghoz közeli Quatzenheim zsidó temetőjében járt, ahol ismeretlenek keddre virradó éjjel csaknem száz sírt meggyaláztak, horogkeresztet festettek rájuk.
A zsúfolásig megtelt párizsi République téren a tiltakozók „Elég volt – nem az antiszemitizmusra” feliratú táblák alatt gyűltek össze. Edouard Philippe miniszterelnök, Francois Hollande és Nicolas Sarkozy volt államfők mellett a kormánytagok kétharmada és több mint ötven politikai párt képviselője, valamint a legfőbb (a zsidó, a katolikus, a protestáns, az ortodox, a muzulmán és a buddhista) vallások képviselői is részt vettek a megmozduláson. „Az antiszemitizmus nem a zsidók ügye, hanem minden franciáé” – mondta a rendezvény előtt francia újságíróknak Francois Hollande.
Nicolas Sarkozy szerint „egyesek provokálnak, sértegetik az állam tekintélyét, amire az államnak válaszolnia kell”. „Biztos vagyok abban, hogy megteszi, de most kell megtennie és a lehető leghatározottabban” – fogalmazott a volt elnök. A félórás párizsi rendezvényen Delphine Horvilleur rabbinő mondott beszédet. „Amikor az antiszemitizmus felüti a fejét, bárhonnan is jön, az próba a nemzet számára. A méltóságának és a nagyságának próbája" – fogalmazott a zsidó gondolkodó. A megemlékezés végén – amelyen fiatalok olvastak fel zsidókról szóló vagy zsidóktól származó szövegekből – Abd al Malik fekete bőrű muzulmán énekes vezetésével énekelte el a tömeg a La Marseillaise-t, a francia himnuszt.
A legtöbb politikai párt vezetője jelen volt a párizsi megmozduláson, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülést vezető Marine Le Pen azonban külön emlékezett meg a Párizshoz közeli Bagneux-ben, a 2006-ban egy iszlamista csoport által megölt Ilan Halimi emléktáblájánál, ahol a politikus szóvá tette, hogy a szocialisták őt nem hívták meg a párizsi megemlékezésre. A radikális Baloldali Lázadó Franciaország elnöke, Jean-Luc Mélenchon pedig a dél-franciaországi Marseille-ben volt az országos tiltakozónapon, ahol mintegy 1500-an vettek részt az antiszemitizmus elleni rendezvényen.
Francia elemzők szerint a három hónappal ezelőtt szociális követelésekkel indult elitellenes sárgamellényes mozgalom megmozdulásai felszínre hoztak tabukat és erősítik a gyűlölködést. Szakértők háromfajta forrását látják a franciaországi antiszemitizmusnak: a radikális iszlámot, amely a második világháborút követően betelepített muzulmán lakosság körében nyert teret, a hagyományos szélsőjobboldali nézeteket, valamint a szélsőbaloldalhoz kapcsolható politikai anticionizmust, ez utóbbi kettő figyelhető meg a sárgamellényesek megmozdulásain.
„Az antiszemitizmus mindannak a tagadása, ami a köztársaság és ami Franciaország” – írta a Twitteren kedden Emmanuel Macron. Edouard Philippe miniszterelnök pedig a L'Express című hetilapnak adott interjúban úgy vélte, hogy azért kell „teljesen eltökéltnek, mondhatnánk, dühösnek lenni az antiszemitizmus elleni küzdelemben, mert az nagyon is mélyen gyökerezik a francia társadalomban”. A kormányfő szerint „hazug és abszurd állítás az, hogy a sárgamellényes mozgalom antiszemita, de a sárgamellényesek válsága felszakította a gátakat”.
Az antiszemitizmus elleni országos megmozdulást az ellenzéki szocialisták kezdeményezték tiltakozásul az ellen, hogy a hivatalos adatok szerint tavaly 74 százalékkal növekedett az antiszemita incidensek száma az előző évhez képest, valamint a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tiltakozó sárgamellényesek felvonulásain rendszeressé váltak az antiszemita szlogenek és cselekmények.
(MTI)