Ez lehet az egyetlen szobor, amely fennmaradt a reneszánsz mestertől.
Leonardo da Vincinek tulajdonítja egy olasz művészettörténész a londoni Viktória és Albert Múzeumban lévő The Virgin with the Laughing Child című, Szűz Máriát a nevető gyermekével ábrázoló szobrot, amelyet eddig a 15. századi mester, Antinio Rossellino alkotásának tartottak.
Ha feltevése igaz, ez az egyetlen szobor, amely fennmaradt a reneszánsz mestertől.
A terrakotta szobrot jövő hónapban fogják kiállítani Firenzében azon a retrospektív kiállításon, amelyet a Strozzi-palotában rendeznek Leonardo mesterének, Andrea del Verrocchio (1435-88) firenzei reneszánsz művésznek szentelve – adta hírül a The Art Newspaper művészeti hírportál.
A kiállítás kurátora Francesco Caglioti, a nápolyi II. Frigyes Egyetem művészettörténész professzora. „Mintegy ezer olyan részlet van, amely eloszlat minden kétséget, hogy Leonardónak tulajdonítsuk a szobrot" – hangoztatta a professzor a La Repubblica című olasz napilapnak nyilatkozva.
Összevetve a szobor jellegzetes vonásait Leonardo 1503-ban készült Szent Anna című festményének jellemzőivel, Cogliati felhívta a figyelmet arra, hogy a mosoly mindkét műalkotáson hasonló. Hozzátette, hogy kulcsfontosságú tényező Leonardo technikája a szövetanyagok megfestésére. „Nézzük meg a Madonna öltözeteit és a Leonardo által 1472-75 között festett Annunciation (Angyali üdvözlet) című festmény vörös köpenyét. Ugyanaz a technika az anyagok redőzését illetően" – fejtegette.
A kérdésre, hogy a londoni múzeum kurátorai egyetértenek-e megállapításaival, közölte, „nem tudja, de reméli".
Az 1465-ben készült szobrot a múzeum gyűjteményében Antonio Rossellinónak tulajdonítják. A londoni intézmény szóvivője elmondta, hogy a szobor korai története ismeretlen és évek óta más-más művésznek Rossellinónak, Leonardónak, Verrocchiónak és Desiderio da Settignanónak tulajdonítják, de egyik feltevés sem általánosan elfogadott.
„Először 1899-ben merült fel az, hogy esetleg Leonardo műve, így Caglioti professzor tanulmánya ismét megnyitja a vitát az alkotóról. A V&A üdvözli a kollégákkal világszerte folyó vitát: folyamatosak a gyűjteményünket érintő kutatások" – tette hozzá.
A múzeum 1858-ben tett szert a műre, amely azóta soha nem hagyta el az intézményt.
Más Leonardo-szakértők kétkedve fogadják a felvetést. „Nincs egyetlen szobor sem, amelyet Leonardo készített volna, így nincs összehasonlítási alap. És a mosoly. Már Ernst Gombrich (A művészet története világhírű könyv írója) megmondta, hogy a Leonardo-típusú mosoly egy olyan kellék, amelyet Leonardo Verrocchiótól örökölt. De minden új véleményt üdvözlünk, ha van bizonyíték, ami alátámasztja" – hangoztatta Frank Zollner, a Lipcsei Egyetem professzora.
(MTI)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
