Tízezrek tüntettek Bilbaóban az ETA-foglyok baszkföldi börtönökbe szállításáért

Tízezrek vonultak utcára Bilbaóban, követelve a büntetés-végrehajtási politika megváltoztatását, a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet elítélt tagjainak átszállítását baszkföldi börtönökbe – jelentette a spanyol sajtó vasárnap.

A beszámolók szerint a szombati rendezvény résztvevőinek számát mintegy 70 ezerre becsülte a városi rendőrség. A spanyolországi tüntetéssel egy időben a francia baszkföldi Bayonne-ban mintegy kilencezren demonstráltak. 

Minden évben tüntetnek

A tüntetést minden év januárjában megrendezi a Sare nevű baszk civil szervezet, az idei esemény azonban azért különbözik a korábbiaktól, mert a Baszkföld függetlenségéért évtizedeken át véres merényletekkel küzdő fegyveres csoport tavaly feloszlatta magát.

A bilbaói városháza előtt baszk és spanyol nyelven felolvasott nyilatkozat szerint a baszk társadalom valódi békét, megbékélést szeretne, ezért követeli, hogy a Spanyolország különböző börtöneiben szétszórva, illetve külföldön büntetésüket töltő elítélt terroristák otthonukhoz közelebbi büntetés-végrehajtási intézetekbe kerüljenek.

A La Vanguardia című katalán napilap tudósítása szerint bírálták a szocialista spanyol kormányt, amely ugyan késznek mutatkozott kezdeményezésekre ebben az ügyben, és „ezreknek adott reményt", ám végül ezt mégsem teszi. „Az állam nem akarja felvállalni, hogy a probléma nem egy már nem létező (terrorista) bandával van, hanem egy társadalommal, amely lépéseket követel a konfliktus következményeinek leküzdésére" – hangzott el.

Az El País című napilap a büntetés-végrehajtási intézetek adataira hivatkozva közölte: 232 elítélt baszk terrorista raboskodik Spanyolországban, 48-an Franciaországban, egy elítélt pedig Portugáliában.  Információi szerint amióta a szocialista kormány júniusban hatalomra került, 13 rabot helyeztek át baszkföldi börtönökbe.

1989 óta „szórják szét" a rabokat

A rabok „szétszórásának politikája" még a Felipe González vezette szocialista kormány 1989-es döntése nyomán valósult meg. Otthonuktól, szeretteiktől távoli elhelyezésüket a terrorizmus elleni harc egyik eszközeként használta, és annak eredményességét a különböző kormányok évtizedeken át elismerték. 

A terroristák hozzátartozói évek óta követelik a büntetés-végrehajtási politika megváltoztatását, a kérés támogatóinak tábora pedig egyre növekszik, amióta 2011-ben az ETA bejelentette, hogy felhagy az erőszakkal. 

A társadalmi igényre hivatkozva maga a baszk autonóm kormány állt a kezdeményezés élére, noha a hétvégi tüntetést nem támogatta, és nem is képviseltette magát rajta.

A terrorizmus áldozatainak emlékét ápoló, érdekeiket képviselő különböző szervezetek elutasítják, sőt egyenesen hibának tartanának egy ilyen lépést, legalábbis addig, amíg még léteznek az ETA számlájára írt, de eddig felderítetlen gyilkosságok. Több mint 350-et tartanak számon.

Az ETA tevékenységének összegzésekor 2606 támadást ismert be, amellyel 758 ember életének kioltását vállalta magára. Ez mintegy százzal kevesebb a spanyol belügyminisztérium és az áldozatokat képviselő civil szervezetek nyilvántartásaiban szereplő adatoknál.

(MTI)