Vita bontakozott ki a kormány és az államfő között az ENSZ globális migrációs csomagja miatt Horvátországban.
Vita bontakozott ki Horvátországban a kormány és az államfő között az ENSZ globális migrációs csomagja miatt, miután az államfő jelezte, nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marokkói csúcstalálkozóján.
A Jutarnji List című napilap hétfőn azt írta, hogy Kolinda Grabar-Kitarović államfő augusztusban António Guterres ENSZ-főtitkárnak küldött levelében még üdvözölte a kezdeményezést, majd három hónappal később meggondolta magát.
Az államfő pénteken értesítette a kül- és Európa-ügyi minisztériumot döntéséről. Marije Pejcinovic-Buric tárcavezető ezzel kapcsolatban a sajtónak akkor úgy nyilatkozott: meglepte őket, hogy az államfő mégsem utazik Marrákesbe.
Bár pénteken nem indokolta meg döntését, hétfőn újságíróknak az államfő azt mondta: napról napra nő azon országok száma, amelyek számos oknál fogva úgy döntenek, kilépnek az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából. „Én nem követem az Egyesült Államokat, Ausztriát vagy bármelyik másik államot, Horvátország érdekeit tartom szem előtt” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett, hogy a migráció kérdését globális válaszokkal, globális szinten kell megoldani. „Úgy véltem, a migrációs egyezmény szabályozza majd ezeket a kérdéseket, ezért jeleztem korábban António Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy részt veszek a decemberi találkozón” – mondta, majd hozzáfűzte: úgy tűnik, mégsem született globális megállapodás a migrációról.
Kiemelte: a külügyminisztérium a megbeszélések koordinátora, és a tárca nem végezte el a feladatát. „Ahelyett, hogy nyilvánosságra hozzák a levelezésemet, és megpróbálnak a nagyközönség előtt vitát gerjeszteni ez ügyben, az lett volna a feladatuk, hogy az állampolgárokat informálják, miről is van szó” – húzta alá. Úgy vélte: emiatt nem kellett volna újabb „ideológiai vitát” gerjeszteni az országban. Szavai szerint nem arról van szó, hogy személyesen támogatja-e az egyezményt vagy sem. A kormány dolga, hogy eldöntse: Horvátország elfogadja-e a globális migrációs csomagot, valamint, hogy kit küld Marokkóba – szögezte le. A liberális sajtó és a baloldali ellenzék azzal vádolja az államfőt, hogy megpróbál megfelelni a migrációellenes csoportoknak.
Bozo Petrov, az ellenzéki konzervatív Híd Függetlenek Listájának (Híd) elnöke felszólította az államfőt és Andrej Plenkovic kormányfőt, hogy ne „ködösítsenek”, nyilvánosan terjesszék elő érveiket a migrációs egyezmény mellett vagy ellen.
Az ENSZ globális migrációs csomagja elfogadási folyamatból az Egyesült Államok és Magyarország már korábban kilépett, és nemrég ilyen döntést jelentett be Ausztria is. Nagy valószínűséggel Lengyelország és Csehország sem írja alá az egyezményt. A konfliktus a horvát kormány és a államfői hivatal között nem új keletű. Bár mindkét vezető a nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) soraiból került ki, külön külpolitikát folytatnak. Míg Grabar-Kitarović megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország), addig Plenkovic szigorúan Brüsszel-párti politikát folytat.
(MTI)
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
December 16-án folytatódnak a tárgyalások.
Szerintük komoly tétje van a román választásoknak.
A magyar kormány diktátorként viselkedik a szlovák szervezet szerint.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
A Kommerszant tételesen beszámolt az olajszállítás üteméről.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
