Ukrajnában az oroszok egyre elszántabbakká válhatnak
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Kaczynski kártérítést és bocsánatkérést követel Walesától nyilatkozatai miatt, amelyeket a közösségi médiában tett.
Nem sikerült békés megegyezésre jutnia Jaroslaw Kaczynskinak, a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökének és Lech Walesa egykori lengyel elnöknek csütörtökön a gdanski kerületi bíróságon, ahol Kaczynski keresetét tárgyalták, amelyet Walesának az őt elmarasztaló, a 2010-es szmolenszki légikatasztrófa ügyében tett nyilatkozatai miatt nyújtott be.
A PiS elnöke 30 ezer zloty (2 millió 244 ezer forint) kártérítést és bocsánatkérést követel Walesától nyilatkozatai miatt, amelyeket a közösségi médiában tett 2016 nyarán és őszén.
A volt lengyel elnök ezekben azt állította, hogy „Jaroslaw Kaczynski a Szmolenszkbe tartó lengyel küldöttséget szállító repülőgép útja során, a nem megfelelő időjárási viszonyok tudatában (...) a repülő leszállására adott utasítást, és ezzel előidézte a 2010. április 10-ei katasztrófát".
2010. április 10-én Szmolenszknél, sűrű ködben, leszállás közben lezuhant a lengyel elnöki küldöttséget szállító Tu-154M típusú repülőgép. A különgép az egykori szovjet belügyi népbiztosság (NKVD) által lengyel hadifoglyok ellen elkövetett katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre vitte utasait. A katasztrófában 96 ember – a repülőgépen utazó összes személy –, a lengyel politikai, katonai, egyházi és szellemi elit számos képviselője vesztette életét, köztük Lech Kaczynski akkori államfő és felesége, Maria.
Lengyel részről az elmúlt években többször is elhangzott olyan hivatalos nyilatkozat, miszerint a gép fedélzetén robbanás történt. Egyebek között erre az eredményre jutott a varsói védelmi tárca bizottságának vizsgálata. Orosz részről ezt a feltételezést többször cáfolták.
Az orosz kormányközi repülésügyi bizottság (MAK) az ügy kivizsgálásáról készített 2011-es jelentésében viszont a katasztrófáért a repülőgép pilótáit tette felelőssé, akik a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kiadott többszöri figyelmeztetés ellenére nem voltak hajlandók egy tartalék repülőtérre leszállni.
A Kaczynski fivérek és Walesa közötti konfliktus régi keletű. Míg a Szolidaritás szakszervezetben és Walesa elnöksége idején még szorosan együttműködtek, később, máig ismeretlen okokból összekülönböztek, és kíméletlen ellenfelekké váltak. Walesa a maga részéről súlyosan sérelmezi, hogy a Kaczynski testvérek – állítása szerint – lejárató kampányt indítottak ellene koholt vádak alapján, amelyek szerint a volt elnök együttműködött a lengyel kommunista belbiztonsággal.
Walesával szemben időről időre felmerül a több bizonyítékkal alátámasztható vád, hogy a '70-es évek első felében Bolek fedőnéven a kommunista állambiztonság titkos ügynöke volt. Ez azonban még a Szolidaritás alapítása előtt történhetett. Walesa ezt hevesen tagadja, de annyit elismert, hogy hibát követett el. Az ügynökvád miatt pert indított egykori harcostársa, majd elszánt politikai ellenfele, az akkor már az elnöki posztot betöltő, néhai Lech Kaczynski ellen is.
A bíróság megpróbálta rábírni a feleket a békés megegyezésre, de nem járt sikerrel. A feleknek ezért tanúskodniuk kellett a csütörtöki tárgyaláson.
Kaczynski „rendkívül súlyosnak" nevezte Walesa vádjait. A volt lengyel elnök, válaszul kijelentette: „Ő tudja, hogy az igazat mondom. Tudja, hogy hatással volt a (a repülőgép leszállására vonatkozó) döntésre".
A tárgyalás körülbelül 8 óráig tartott. A bíró december 6-ra tűzte ki az ítélethirdetést.
(MTI)