Könyvbemutató – Deli Gergely: Az eleven jog fájáról. Elmélet és történet a természetjog védelmében

A könyvbemutató házigazdája dr. Kukorelli István, korábbi alkotmánybíró volt. Az Alkotmányjogi Tanszék szemináriumi szobájában Juhász-Laczik Albin bencés szerzetes és dr. Könczöl Miklós egyetemi docens beszélgetett a szerzővel. Juhász-Laczik Albin szerint a könyv nem a megszokott módon értekezik a jog és az erkölcs viszonyáról. Úgy látja, hogy a szerző elfogulatlanul vizsgálta azt a kérdést, miszerint az erkölcs része-e a jognak. Albin atya megemlítette azt is, hogy egyetértett a szerzővel, amikor azt írta, hogy egy-egy jogi döntést mindig társadalmi diskurzus előz meg. A diskurzus résztvevői pedig értékrendek szerint buborékokba tömörülnek, és az erkölcsi normák követése mellett próbálják megalkotni saját jogfelfogásukat. Felmerült a beszélgetés során az a kérdés is, hogy vajon az erkölcs még nem kopott-e ki a jogból, illetve nem vált-e idejét múlttá az erkölcsi normák „beleértése” a jogba.

Deli Gergely úgy látja, hogy a jogfilozófia és a jogtörténet szintéziseként az erkölcs a mai napig jelen van a jogban, a természetjog szerves része a joganyagoknak. A szerző szerint a jog tényszerűsége és a tartalma nem választható szét, egyben kell vizsgálni a két feltételt. A jogfilozófiai megközelítés mellett számos konkrét európai és nemzetközi jogeset is megjelenik a könyvben, amelyek cáfolni vagy igazolni hivatottak a szerző hipotéziseit. Az elméleti síkra helyezkedve Deli Gergely olyan kérdésekre keresi a választ, mint például, hogy Mi az ember?, Mi az alkotmány? vagy Mi a jog?.

Könczöl Miklós egyetemi docens hiánypótló műnek nevezte a könyvet. Véleménye szerint a kötet erőssége az, hogy az elméleti kérdések, felvetések mellett mindig megjelenik egy-egy jogeset is. Ennek köszönhetően nemcsak jogbölcseleti, jogfilozófiai szempontból lehet vizsgálni a természetjogot, hanem megtörtént eseteken keresztül lehet értelmezni a jog fejlődését, az erkölcshöz köthető normák konzerválódását is. Könczöl Miklós továbbá azt kérdezte a szerzőtől, hogy miért ezt a borítóképet választotta a kötethez. Deli Gergely elmondta, hogy szerinte azért lett fantasztikus a könyv borítója, mert a jogot egy kártyavár építéséhez hasonlítja. Olyan gyermeki játékként ábrázolja, amit a gyermek nagyon is komolyan vesz. E játékban vannak szabályok, melyeket követni kell a vár felépítéséhez, ám az is lehetséges, hogy összedől az építmény. Aggodalomra azonban ekkor sincsen ok, mivel könnyen újra lehet építeni a kártyavárat, tanulva a korábbi esetből.

Zárásként Deli Gergely úgy foglalta össze a könyv mondanivalóját és lényegét, hogy „a jog köszöni szépen él és virul.” A kötet bemutatója összességében nagy érdeklődés mellett zajlott, hiszen a hallgatóság soraiban ült például Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke és Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke is, továbbá számos elméleti és gyakorló jogász szaktekintély is jelen volt.

A szerzővel korábban a precedens is készített interjút.

A cikk szerzője Tóth Klaudia, az NKE hallgatója.