Megjegyzésével egy augusztus végén közzétett kimutatásra utalt, amely szerint 2014 óta a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a magisztrátusi kar több mint hatvan százaléka (2200 bíró és 1200 ügyész) ellen vizsgálódott már különböző ügyekben. Dragnea szerint az amnesztiatörvény választ adhat több megválaszolatlan, „fájó” kérdésre. „Mi történik azokkal az ügyekkel, amelyeket hamis bizonyítékokra alapoztak? Mi történik a (titkosszolgálatok és igazságszolgáltatási szervek között kötött) titkos, törvénytelen és alkotmányellenes megállapodásokon alapuló ügyekkel, perekkel és ítéletekkel?” – sorolta a kérdéseket a pártelnök.
Dragnea azt állította, hogy ami a saját ügyeit illeti, nem sok reményt fűz a második bírósági elmarasztalása ellen beterjesztett fellebbezéshez. Kijelentette: fogytán van a román igazságszolgáltatásba vetett bizalma, nem hisz abban, hogy ügyében részrehajlás nélkül ítélne a bíróság. Dragnea szerint a PSD politikai ellenfeleinek – Klaus Iohannis államfőnek és a jobboldali ellenzéknek – sikerült elhitetniük, hogy a PSD igazságügyi reformja mögött az ő önös érdekei állnak, ezért Romániában szerinte csak úgy lehet véget vetni az ügyészi visszaéléseknek, megelőzni további ártatlan emberek bebörtönzését, ha a kormánytöbbség olyan amnesztiatörvényt hoz, amelyből „őt kihagyják”.
Korrupt kormány