Dalai láma: Európa az európaiaké

2018. szeptember 13. 19:51

A dalai láma a svédországi Malmőben arról beszélt: Európa az európaiaké, a menekültek pedig menjenek vissza a szülőföldjükre, újjáépíteni azt.

2018. szeptember 13. 19:51

A svédországi Malmőben tartott előadást a dalai láma. A tibeti származású, 83 éves buddhista vezető arról beszélt: Európának erkölcsi felelőssége, hogy a valódi életveszélyben lévő menekülteket segítse. „Fogadjátok őket, segítsétek és oktassátok őket... de végül vissza kell térniük a saját országukba, hogy fejlesszék azt”.

Kifejtette: Európa az európaiaké, és azt tisztázni kell a menekültek felé, hogy végül vissza kell térniük, hogy újjáépítsék az országaikat.

A láma már 2016-ban arról beszélt német újságíróknak, hogy „Európa, például Németország, nem válhat arab országgá”. Szerinte „Németország, az Németország”, és a menekülteket csak ideiglenesen lehet beengedni egy országba.

2014-ben pedig arról is elmélkedett, hogy azt fontolgatja, nem születik újjá legközelebb.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 160 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zskoncz
2018. szeptember 20. 22:27
sok okosság hangzott itt el ,csak kár,hogy a Láma nem ezt mondta.Ime: MIT MONDOTT VALÓJÁBAN A DALAI LÁMA? „Én buddhista vagyok, és hiszek az imádságok erejében. Ám ezt a problémát mi, emberek hoztuk létre, és most Istent kérleljük, hogy megoldja a gondjainkat.” Nagy vihart kavart sokakban a Dalai Láma kijelentése, melyben az imádkozásról próbálja lebeszélni az embereket. Tényleg ezt mondta volna? Az interjú hiteles fordítása itt olvasható: A párizsi halálos merényletek után Tibet vallási vezetője azt nyilatkozta a DW internetes portálnak (www.dw.com), hogy emberként nem szabadna Istentől elvárnunk, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyeket mi, emberek hoztunk létre, és hogy módszeres megközelítésre van szükségünk az emberi értékek támogatásához. Több millió követője számára, szerte a világban, a Dalai Láma az emberség és az együttérzés megtestesülése. A Dalai Láma, eredeti nevén Tenzin Gyacó, 1989-ben kapta meg a Nobel Béke-díjat, és a Tibet függetlenségéért tett több évtizednyi erőfeszítéseiről is ismert. A vallási vezető hisz abban, hogy a középút megközelítésmódja a legjobb megoldás a tibeti problémák békés kezelésére, és ez az, ami elősegítheti a tibetiek és kínaiak együttélését. A Dalai Láma 1959-ben menekült Indiába, és azóta száműzetésben él Dharamszalában, a Himachal Pradesh nevű indiai tartomány egy városában. Az egyik DW-vel készített interjújában, a 80 éves vallási vezető beszélt szerepéről Dalai Lámaként a tibeti kérdéskörben, és az erőszak egyre nagyobb mértékű terjedéséről globálisan. DW: Hogyan látja ön a párizsi terrortámadásokat? A Dalai Láma: A huszadik század erőszakkal telt század volt, amelyben több mint 200 millió ember vesztette az életét háborúkban és más konfliktusokban. Most azt látjuk, hogy az előző évszázad vérontásai átgyűrűznek erre a századra is. Ha hangsúlyt fektetünk az erőszakmentességre és a harmonikus együttélésre, azzal egy új kezdetnek nyithatunk ajtót. Ám hacsak nem teszünk komoly erőfeszítéseket azért, hogy a békét megvalósítsuk, hasonló dolgokat fogunk látni, mint amit a megcsonkolt emberiség a huszadik században elszenvedett. Az emberek békés életet szeretnének élni. A terroristák szűklátókörűek, és ez az egyik oka a féktelen öngyilkos bombázásoknak. Ezt a problémát nem oldhatjuk most meg pusztán imádkozással. Én buddhista vagyok, és hiszek az imádságok erejében. Ám ezt a problémát mi, emberek hoztuk létre, és most Istent kérleljük, hogy megoldja a gondjainkat. Ez nem logikus. Isten azt mondaná, nekünk kell megoldanunk ezt most, hiszen elsősorban mi magunk hoztuk létre. Módszeres megközelítésre van szükségünk az emberiség azon értékeinek támogatására, mint az egység, és a harmonikus együttélés. Ha most azonnal elkezdünk tenni ezért, akkor még van remény, hogy ez a század más lesz, mint az előző volt. Ez mindenki érdeke. Tegyünk tehát a békéért a családunkban és a társadalmunkban, és ne Istentől, Buddhától vagy a kormányoktól várjuk a segítséget. DW: Az Ön fő üzenete mindig is a béke volt, az együttérzés és a vallási tolerancia, ám úgy tűnik, a világ mégis az ellenkező irányba tart. Lehet, hogy az üzenete nem érte el az embereket? A Dalai Láma: Ezzel nem értek egyet. Azt gondolom, hogy csak az emberek nagyon kicsi százaléka támogatja az erőszakos fellépést. Emberi lények vagyunk, és mások megölése megalapozatlan és indokolatlan döntés. Ha a többieket testvéreidnek tartod és tiszteled a jogaikat, akkor az erőszaknak nem nyílik tere. Ezenkívül a problémák, amelyekkel ma szembe kell néznünk, a vallások, hitek és nemzetek felszínes különbözőségeinek eredményei. Mind egyetlen emberi faj vagyunk. DW: Azt láthatjuk, hogy a világ vezetői megszállottan hajtják a gazdasági növekedést, és nem sokat törődnek az erkölccsel. Önt nyugtalanítja ez a hozzáállás? A Dalai Láma: A gondjaink csak sokasodni fognak, ha nem helyezzük az erkölcsi alapelvek fontosságát a pénz fölé. Az erkölcs mindenkinek fontos, beleértve ebbe a vallásos embereket és a politikusokat is. DW: Azt mondta, a „középút” megközelítésmódja a legjobb megoldás a tibeti problémák kezelésére. Úgy véli, hogy ez a stratégia sikerre vezet majd? A Dalai Láma: Hiszek abban, hogy ez a legjobb út. Sok barátom, köztük indiai, amerikai és európai vezetők, szintén úgy hiszik, hogy ez a leggyakorlatiasabb út. Tibetben politikai aktivistáktól kezdve, kínai értelmiségiek és diákok is támogatnak bennünket középutas politikánkban. Amikor kínai diákokkal találkozom, elmondom nekik, hogy nem szeretnénk függetlenedni Kínától. Ők pedig megértik a megközelítésmódunkat, és közel érzik magukhoz annak indítékait. Ez nem csak Tibetről szól, a huszonegyedik században élünk, és a konfliktusokat párbeszéddel kell megoldanunk, nem pedig erőszakkal. DW: Ki fogja követni Önt Dalai Lámaként? A Dalai Láma: Ebben még nem vagyok biztos. 2011-ben hivatalosan is bejelentettem, hogy a tibetieken múlik, hogy szeretnék-e megtartani a Dalai Lámák intézményét. Ha az emberek úgy gondolják, hogy ez az intézmény nem időszerű többé, akkor meg kell szüntetni. Én már nem foglalkozom politikai dolgokkal. Már csak Tibet jólléte érdekel. DW: Indiában megfigyelhető a vallási intolerancia erősödése. Mit gondol erről? A Dalai Láma: Ez így még nem fest valós képet Indiáról. Néhány egyénről van csak szó, akik a problémát okozzák. A Bihar megyei választások eredménye azonban azt bizonyítja, hogy a hinduk többsége hisz a harmonikus együttélésben. Őszentsége, a Dalai Láma, a tibeti nép vallási vezetője. Az interjút Murali Krishnan készítette, Jalandhar-ban, Indiában. https://www.dw.com/en/dalai-lama-on-paris-attacks-work-for-peace-and-dont-expect-help-from-god-and-governments/a-18852858
hartnesz
2018. szeptember 14. 12:58
A Dalai láma megint lealázta a Római pápát. Mint úgy általában
NewHorizon
2018. szeptember 14. 12:37
Remélhetőleg a svédek tanulnak ezen Nobel békedíjas Dalai Lama bölcsességéből, hogy “valódi életveszélyben lévő menekülteket” kell segíteni (és az otthoni helyzet javulása után haza irányítani). Amikor Európa erkölcsi felelősségét vázolta beszédében, kiemelten menekültekre utalt - amit egész feltehetően gazdasági opportunistákra nem vonatkoztat. A néhai Aretha Franklin jól ismert szavával élve: R e s p e c t! https://www.youtube.com/watch?v=6FOUqQt3Kg0
atila68
2018. szeptember 14. 12:21
A dalai Láma egy náci. Más magyarázat nem nagyon lehet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!