Sötét völgybe tartunk? – Bannon szerint a világ

Steve Bannon egy átlagos ír származású, katolikus, demokrata párti családból származik: szolgált a haditengerészetnél, majd a Harvardon folytatott tanulmányokat követően a Goldman Sachs szolgálatában tett szert jelentős vagyonra. Mégis, a Trump-kampány sikerkovácsaként és az új nemzetközi populista mozgalom vezéreként ismerte meg őt a világ. Az amerikai elnök egykori főtanácsadója mostanában az általa elképzelt és támogatott amerikai külpolitikáról nyilatkozik gyakran.

De milyen is a világ Bannon szerint?

Trump és Bannon

A Trump-doktrína

Steve Bannon meghatározta a Trump-doktrínát, aminek lényege, hogy a második világháborút követően kialakult liberális világrendet működtető menedzseri, tudományos és gazdasági elitek válságba kerültek Nyugaton, Nagy-Britanniától az Egyesült Államokon át Nyugat-Európa országaiig. Ezek az elitek elfogadhatatlan irányba vezetik manapság a népeiket. Bannon szerint Trump ugyan nem egy képzett diplomata, de meg fogja akadályozni a nyugati elitek zsákutcás kísérletét. Nem tudja, hogy kik fogják követni, a demokraták vagy a republikánusok, de az amerikai elnök cselekedni fog. 

Az extanácsadó szerint

elsősorban Angliában (Brexit) és az amerikai Középnyugaton (Trump). Az elitek megpróbálták leépíteni az ipart és kiszervezték a munkát, a termelést, miközben azt hirdették, hogy Kína megerősödése a termodinamika második törvénye.

De Bannon szerint ezek az elitek tévednek, mert a gyárakat és munkahelyeket vissza lehet hozni. Ehhez viszont meg kell állítani a tömeges illegális bevándorlást, mivel az lenyomja a munkások béreit. Ez szerinte a populizmus lényege. 

Oroszországról

A populista tanácsadó végleg befejezné a hidegháborút és

Putyinról és az orosz vezetésről úgy vélekedik: „Kleptokráciát futtatnak? Igen. Rossz fiúk? Igen. Értem ezt. De nem rosszabbak azoknál, akik a Gulágot és a börtöntáborokat vezették. Beszéljetek a római katolikusokkal. Mit tettek a római katolikusokkal? A bíborosokkal és a papokkal? Mit tettek a zsidókkal? Kiszorították őket, és Izraelbe kellett menniük. Vicceltek velem?” 

Bannon már-már indulatosan beszél: „A fő ok, amiért gyűlölik Putyint az, hogy nacionalista. Az EU-projekt ellensége és keblére ölelte az ortodox egyházat, amire a zsidó-keresztény nyugat alapjaként tekint. És a brüsszeli maffia és a Davos-párt pedig egy szekuláris, humanista tervet képviseli, aminek célja Európa dekrisztianizálása. Ez a Putyin-gyűlölet racionális oka.“

Emlékeztet, hogy bár az oroszok figyelemreméltó haderővel rendelkeznek, a gazdaságuk csupán New York vagy Texas állam teljesítményével vetekszik. Ráadásul bevételük 78%-a kizárólag energiahordozókon alapul. 

Bannon egyébként ellenezte a Szíriára mért amerikai csapásokat, mert nem volt meggyőződve a vegyifegyvertámadás megtörténtéről. Úgy vélekedik errő:  ha egyszer támadnak, akkor támadjanak komolyan, minden más csak erényfitogtatás, aminek nincs értelme. Ez így nem igazán különbözik az obamai külpolitikától. 

Élesen kritizálta az afganisztáni missziót is, ami egy év alatt 62 milliárd dollárba kerül, ami több, mint az éves brit védelmi költségvetés. Ráadásul a tálibok nagyobb területet uralnak, mint valaha. 

Németországról

Trumpnak a NATO-val kapcsolatos álláspontját is kommentálja Bannon: szerinte az európaiaknak szövetségeseknek kellene lenniük, nem pedig egy protektorátusnak. Ehhez pedig változtatni kell azon a helyzeten, hogy a német haderőnek vadászgép-flottájának csak töredéke fogható ma harcra. Azt pedig, hogy egy harcképes német dandárból áll a gyalogság, Bannon viccnek nevezi. 

Fölteszi a kérdést, hogy 

Arról is beszél: a felmérések szerint a németek 20 százaléka fogna fegyvert Németországért, és csak 15 százalékuk támogatná a 2%-os NATO-hozzájárulást. 

Bannon szerint a probléma ma nem a német militarizmus, hanem az, hogy a németek szabadon uralják a piacot: „Az egész euró egy német projekt. A német exportra találták ki. Azért akartak beengedni kétmillió közel-keleti bevándorlót, mert olcsó munkaerőt vártak tőlük“.

Kínáról

Egy beszélgetés során Bannon kifejtette, hogy leginkább a kínai befolyástól tart. Ausztráliát hozta fel elrettentő példaként Nagy-Britannia és az Egyesült Államok számára. Úgy gondolja, hogy Ausztráliában a kínaiak először bevásárolták magukat a természeti erőforrásokkal foglalkozó cégekbe, aztán az ingatlanpiacba fektettek be. Ebből aztán a következő lépésben már politikai tőkét kovácsoltak, és ha kellett politikusokat is „vásároltak”. 

Bannon hangsúlyozza, hogy a kínaiak Amerikában is aktívan jelen vannak, és mind a Republikánus, mind a Demokrata Párt körül vannak politikusok, akik nagy kínai pénzek körül mozognak.

Szerinte Kína már két évtizede kereskedelmi háborút vív az Egyesült Államokkal, és

Ezt úgy próbálják elérni, hogy megpróbálnak lekapcsolódni az alkotóelemeket előállító nyugati országok ellátási láncáról. Trump látja a veszélyt, és számos intézkedéssel veszi fel a harcot. Ide tartozik például a ZTE ügye, a szankciók bevezetése, illetve az amerikai technológiai vállalatokba befektető kínai tőke korlátozása. Ezekkel az eszközökkel az amerikai elnök nehéz helyzetbe hozta a kínai vezetést. A küzdelem egyébként kiterjed az információs és cyberháborúra is. Bannon szerint a harc sikeres, Kína pedig előbb-utóbb térdre kényszeríthető. 

Trump beszédei közül a beiktatási ceremónián elmondott, illetve a rijádi és varsói beszédére hivatkozik Bannon. Ezek alapján úgy véli, hogy korunk legfontosabb kihívása a nyugati civilizáció védelme. „A harmincas évek sötét völgyébe tartunk. Nagyon egyszerű: Kína, Irán és Törökország, ami összeköti egész Ázsiát. Ezzel küzdünk ma.”