Eldöntötte Trump, mi legyen az óraállítással
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
Törökország legeladottabb lapja, a kormányközeli Sabah „a nép győzelmének" minősítette a voksolás eredményét, az ellenzéki Sözcü szerint a szabadságjogokat illetően nem lesz változás, az emberek ezentúl is ugyanazokkal a kételyekkel és bizonytalanságban élnek majd.
Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, valamint pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által vezetett pártszövetségnek az előző napi államfő- és parlamenti választáson aratott győzelmét ünnepelte a kormánypárti török sajtó hétfőn, míg az ellenzéki kommentárok központi megállapítása az, hogy az eredmény nem hoz érdemi változást az országon belüli helyzetben.
Törökország legeladottabb lapja, a kormányközeli Sabah címlapján „a nép győzelmének" minősíti a voksolás eredményét, utalva ezzel arra is, hogy az AKP és a vele közösen induló nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) pártszövetségének Népszövetség a neve. Az újság úgy fogalmazott: Törökország „a Nyugat mocskos játékainak, káoszteremtést célzó terveinek és ármányos szövetségeinek ellenállva megírta a demokrácia legendáját". „Hogyan is volt várható, hogy azok a választók, akik 15 éve bizalmat szavaznak Erdoğannak, ezúttal eltérő véleményt nyilvánítanak?" – írta Mehmet Barlas, a lap tárcaírója hétfői publicisztikájában. A Sabah egyúttal emlékeztetett: Erdoğan a 30 legnagyobb török városból 23-ban első lett, és összesen több mint 10 millió szavazattal megelőzte a második helyezettet, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltjét, Muharrem Incét.
Törökország második legeladottabb lapja, az ellenzéki kemalista Sözcü arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdoğan már azelőtt bejelentette győzelmét, hogy a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) kihirdette az eredményt. A Sözcü kiemelte, hogy az ellenzék elismeri az eredményt, és arra szólította az embereket, hogy tartózkodjanak a provokációtól, csak „folytassák a demokratikus harcot". Rahmi Turan, az újság kiemelt publicistája szerint nehéz helyzetbe került az ország, mert ugyanazokkal a problémákkal fog együtt élni, amelyekkel eddig is. Turan nevesítette: Törökország folytatja külföldi eladósodását, ezért nagyon rövid időn belül „a tűtől a cérnáig" mindennek emelkedni fog az ára, és „szűkre húzzuk majd a nadrágszíjat". Az igazságszolgáltatásban és a szabadságjogokat illetően nem lesz változás, az emberek ezentúl is ugyanazokkal a kételyekkel és bizonytalanságban élnek majd – tette hozzá.
A Sözcü arról is beszámolt, hogy az ellenzéki pártszövetség együttesen 191 mandátumot szerzett a 600 fős parlamentben, így „halvány a reménye egy erős ellenzéknek". A lap méltatta Ince eredményét, aki nyolc százalékponttal „megelőzte" az őt indító CHP-t, meg tudva szólítani nemcsak kemalistákat, hanem nacionalistákat, konzervatívokat és kurdokat is.
A harmadik legolvasottabb újság, a több mint 70 éves múltra visszatekintő Hürriyet rámutatott: Erdoğan még növelni is tudta szavazatainak arányát, hiszen a 2014 augusztusában tartott államfőválasztáson még csak 51,79 százalékot szerzett, most viszont 52,4-et. Ahmet Hakan, a Hürriyet neves publicistája arra emlékeztetett, hogy még ha a kormánypárt szavazatainak száma csökkent is, Erdoğan mit sem vesztett népszerűségéből. Hakan ugyanakkor arra kérte a győztes felet, hogy keresse azoknak azok elégedettségét is, akik nem rá szavaztak, és vessen véget a két nagy társadalmi tömb utálkozásának.
A Habertürk úgy vélekedett: „színesebb lett a parlament", a 2017 végén alapított, nacionalista Jó Párt (IP) például máris 44 képviselőt tudhat magáénak a parlamentben. A kormánypárti újságok közül a Milliyet Az első elnök Erdoğan, a Türkiye az Erdoğan tarolt, a Takvim pedig a SzupErdoğan! címszavakkal jelent meg a nyitó oldalon. A Yeni Safak a Június 24. forradalma, ismét Allah nevében és az Elsöprő győzelem, a Günes a Teljes gázzal 2023-ig, a Star A nép elnöke, az Aksam pedig a Történelmi diadal jelszavakat tűzte a címlapjára. Az ellenzéki nacionalista Haza Pártja (VP) lapja, a Yeni Cag szerint az eredmény értelmében Törökország két részre szakadt, és a két oldal között a tavaly áprilisi népszavazáson keletkezett szakadék tovább mélyül.
A kormánykritikus Cumhuriyet azt nehezményezte, hogy a választásra a lassan két éve tartó rendkívüli állapot, valamint az ellenzék és a sajtó elnyomása mellett került sor.
(MTI)