A Sözcü arról is beszámolt, hogy az ellenzéki pártszövetség együttesen 191 mandátumot szerzett a 600 fős parlamentben, így „halvány a reménye egy erős ellenzéknek". A lap méltatta Ince eredményét, aki nyolc százalékponttal „megelőzte" az őt indító CHP-t, meg tudva szólítani nemcsak kemalistákat, hanem nacionalistákat, konzervatívokat és kurdokat is.
A harmadik legolvasottabb újság, a több mint 70 éves múltra visszatekintő Hürriyet rámutatott: Erdoğan még növelni is tudta szavazatainak arányát, hiszen a 2014 augusztusában tartott államfőválasztáson még csak 51,79 százalékot szerzett, most viszont 52,4-et. Ahmet Hakan, a Hürriyet neves publicistája arra emlékeztetett, hogy még ha a kormánypárt szavazatainak száma csökkent is, Erdoğan mit sem vesztett népszerűségéből. Hakan ugyanakkor arra kérte a győztes felet, hogy keresse azoknak azok elégedettségét is, akik nem rá szavaztak, és vessen véget a két nagy társadalmi tömb utálkozásának.
A Habertürk úgy vélekedett: „színesebb lett a parlament", a 2017 végén alapított, nacionalista Jó Párt (IP) például máris 44 képviselőt tudhat magáénak a parlamentben. A kormánypárti újságok közül a Milliyet Az első elnök Erdoğan, a Türkiye az Erdoğan tarolt, a Takvim pedig a SzupErdoğan! címszavakkal jelent meg a nyitó oldalon. A Yeni Safak a Június 24. forradalma, ismét Allah nevében és az Elsöprő győzelem, a Günes a Teljes gázzal 2023-ig, a Star A nép elnöke, az Aksam pedig a Történelmi diadal jelszavakat tűzte a címlapjára. Az ellenzéki nacionalista Haza Pártja (VP) lapja, a Yeni Cag szerint az eredmény értelmében Törökország két részre szakadt, és a két oldal között a tavaly áprilisi népszavazáson keletkezett szakadék tovább mélyül.
A kormánykritikus Cumhuriyet azt nehezményezte, hogy a választásra a lassan két éve tartó rendkívüli állapot, valamint az ellenzék és a sajtó elnyomása mellett került sor.
(MTI)