Kikosarazta a németeket a francia miniszterelnök
Michel Barnier inkább Meloniékhoz siet Olaszországba, ami finoman szólva is szokatlan a német-francia kiegyezés óta – viszont jó oka van rá.
Újabb politikai botrányokkal járó halogatások után az olasz államfő végül csak kinevezte Giuseppe Contét Olaszország új miniszterelnökének. Az Öt Csillag Mozgalom és a Liga koalíciós kormányfője egyesek szerint a nép akaratát képviseli, ugyanakkor múltjában számos homályos folt van. Portrénk.
Gacsályi Sára (Róma) riportja
Nyolcvankilenc nappal a március 4-i választások után pénteken, június 1-jén megalakult az olasz kormány. A választáson, amelynek eredményét senki nem tudta megjósolni, fej-fej mellett végzett a három esélyes közül kettő; az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga. A baloldal várakozáson alul teljesített, jócskán elmaradva az előbbi két párttól.
Az önálló kormányalakításhoz szükséges támogatást azonban sem a populista M5S, sem a jobboldali Liga nem szerezte meg. Ennek köszönhetően tárgyalások hosszú sora kezdődött, melynek eredményeképpen május végére a két párt koalícióra lépett (ezzel ellenzékbe kényszerítve a Demokrata Pártot). Az összefogás közös miniszterelnökjelöltjének a politika területén mindeddig ismeretlen Giuseppe Contét választották.
Ekkor további nehézségek mutatkoztak: a Conte-vezette kormány megalakulását Sergio Mattarella olasz államfő első körben megvétózta –
Később egyeztetések és változtatások után végül dűlőre jutottak, így június 1-től Olaszország 58. miniszterelnökeként hivatalosan is Giuseppe Contét köszöntheti a világ.
Ki is Giuseppe Conte?
Az újdonsült miniszterelnök személye körül világszerte számos kérdés merült fel néhány héttel ezelőtti debütálása óta. A jogi pályáról átigazolt politikus ügyvédi munkakörében igen kényes ügyek mellett is kiállt – amiért mai napig sokan kárhoztatják Olaszországban (ahogyan azt múlt heti, római utcaembere-riportunk mutatta). Ügyvédi munkássága mellett azonban Conte életének néhány korábbi pontja – főként tanulmányai – további kérdéseket vet fel.
Conte 1964 augusztusában egy középosztálybeli családba született Dél-Olaszországban. Tanulmányait Foggia környéként folytatta a '80-as évekig, amikor a római La Sapienza diákjaként jogot hallgatott, diplomáját is itt szerezte 1988-ban.
Önéletrajzának első anomáliái itt jelentkeznek: állítása szerint 1992-ben az amerikai Yale egyetem diákja volt, ’93-ban a bécsi „International Kultur Institut” hallgatója, 2000-ben a Sorbonné, 2001-ben a cambridge-i Griton College-é, míg 2008-ban a New York Egyetemé.
A lista – bármennyire is impozáns – kis utánanézést követően falsnak bizonyulhat: egyes állítások szerint a megnevezett osztrák intézmény nem is létezik, csak egy hasonló nevű intézet, ahol egyébként nem oktatnak jogot. Ezen felül
központi rendszerükben – azt azonban kiemelik: elképzelhető, hogy Conte egy- vagy kétnapos kurzus hallgatójaként tanult az egyetemen, ugyanis ezekről a képzésekről nincsen visszakereshető nyilvántartásuk.
A továbbiakban megkeresett cambridge-i, párizsi és osztrák intézmények a személyiségi jogokra hivatkozva nem adtak tájékoztatást az újságíróknak, akik ennek köszönhetően csupán feltételezésekbe bocsátkozhatnak.
Conte kétes kiállása: a Stamina
Nem kevésbé megosztó Conte jogi pályafutása sem. A férfi számos egyetemen megfordult oktatóként – jelenleg a római LUISS és a Firenzei Egyetem professzora –, mégis legtöbben a „Stamina-ügy” kapcsán ismerik hazájában. Minapi utcaembere-riportunk első megszólalója, egy pincérnő is heves, olaszos stílusban, meglehetősen negatív hangnemben nyilatkozott Contéről, hiszen „milyen ember lehet, aki a Stamina pártján áll?!”
A Stamina egy alternatív gyógymód, amivel neurodegeneratív betegségeket kezelnek, megkérdőjelezhető eredményekkel. Egy tévéműsornak köszönhetően a Stamina nagy hírnévre tett szert néhány évvel ezelőtt, sok figyelmet kapott, így 2013-ban az olasz kormány megbízásából hivatalos kísérletekbe kezdtek az ellenőrzésükre.
Ennek oka, hogy bár a módszernek már híre ment az országban – Stamina-támogatókra és Stamina-ellenzőkre osztva a lakosság egy jó részét –, szakmai berkekben még nem döntöttek a módszer hatékonyságát, alkalmazhatóságát illetően. Az olasz kormány által kezdeményezett kísérleteket 2014 őszén félbeszakították – ekkorra több szakmai portál, szakember, Nobel-díjas tudós határolódott el az ügytől.
Conte kiállása ezzel szemben egyértelműen támogató volt: 2013-ban egy beteg gyerek szüleit képviselte a bíróságon azért küzdve, hogy a kislányt a Stamina-módszerrel kezelhessék. Az ügyet megnyerte, Sofia megkapta a kezelést, majd 2017 decemberében elhunyt.
A 2014-ben tiltólistára került módszer mellett egyébként számos aktivista és politikus is (például az Öt Csillag Mozgalmat alapító Beppe Grillo) kiállt.
Hogyan tovább?
A római katolikus Conte fiatalabb korában állítólag baloldali nézeteket vallott, majd az M5S támogatója lett. A párt számos nézetével egyetért, például csökkentené a bürokráciát és egyszerűsítené az ország törvénykezési rendjét is.
Egyesek szerint Conte miniszterelnöksége a nép valós akaratának megtestesülése. Ahogyan Di Maio, az M5S vezetője fogalmazott: Conte olyan miniszterelnök lesz, aki két törvényesen megválasztott politikai erőt képvisel majd. Mint kiemelte: a legfontosabb, hogy a frissen megválasztott miniszterelnököt mindkét hatalommal megbízott politikai csoportosulás támogatja.
Az új kormányban Luigi Di Maio a gazdasági fejlesztési, jóléti és munkaügyi tárcák élére került, míg Matteo Salvini, a Liga vezetője a belügyminisztériumot irányítja majd. Ezzel együtt mindketten miniszterelnök-helyettesek is lesznek.
Az elemzők szerint Conte szerepe főként abban áll majd, hogy a Liga és az Öt Csillag összefésült akaratát érvényesítse. Valószínűleg változások várhatóak mind a külpolitikát, mind a belpolitikát illetően: az EU-hoz és Oroszországhoz fűződő viszonyok alakítása, a tömeges bevándorlás másfajta kezelése és az olasz gazdaság átalakítása is napirendre kerülhet.