A kőzet korát a kutatók 551-541 millió évesnek határozták meg. A korábban legrégebbinek tartott állatlábnyomok 540-530 millió évesek voltak, a most azonosított kövületek valószínűleg akár 10 millió évvel idősebbek náluk – mondta el Csö Csen, a tanulmány vezető szerzője az AFP-nek. „Az tudjuk egyedül, hogy kétoldali szimmetriájú állat volt, erre utalnak a végtag lenyomatai” – tette hozzá.
A kétoldali szimmetriájú állatok közös jellemzője, hogy páros testrészeik vannak, a geológiai múltban és manapság is az egyik legsokfélébb és a legnagyobb csoportot képviselő állatok közé tartoznak. Általában a kambriumi robbanásra, mintegy 541-510 millió évvel ezelőttre teszik megjelenésüket és elterjedésüket a Földön, bár régóta sejtik a tudósok, hogy evolúciós elődeik az ediakara korszakból származnak. A most publikált felfedezés előtt azonban nem találtak megkövesedett állati lábnyomokat az ediakara periódusból.
A Kínai Tudományos Akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói és az amerikai Virginiai Műszaki Egyetem kutatói által felfedezett megkövesedett nyomok arra utalnak, hogy kettős szimmetriájú állat hagyhatta, amelynek testét páros testrészei a víz-üledék felszíne fölött tartottak. A nyomok láthatólag lyukakhoz kapcsolódtak, ami azt jelzi, hogy az állatok időről-időre beáshatták magukat az üledékbe és mikrobiális szőnyegbe, feltehetően táplálék és oxigén után kutatva.