Putyin nem tett üres ígéreteket: Washington lépésén múlik a világ sorsa
Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait.
Ukrajnát hibáztatja, ruszofóbiát és provokációt kiált a Kreml a kedden Ukrajnában brutálisan meggyilkolt Putyin-ellenes újságíró, Arkagyij Babcsenko ügyében.
A Kreml határozottan elítéli Arkagyij Babcsenko orosz újságíró Kijevben történt meggyilkolását – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán Moszkvában.
Az FSZB provokációt kiált
Peszkov szerint Oroszország arra számít, hogy az ügyben „valódi és nem látszatnyomozás folyik majd”, amely kideríti majd, hogy ki áll a merénylet mögött. A szóvivő kifejezte a Kreml együttérzését az áldozat családjának.
Az elnöki szóvivő megengedhetetlennek nevezte és „nagyon kemény nemzetközi reagálást” sürgetett arra, hogy Ukrajnában „sok újságíró életét veszti, kiutasítják őket az országból és újságírói tevékenységük miatt börtönbe vetik őket”.
Peszkov a „cinizmus csúcsának” és ruszofób megnyilvánulásnak minősítette, hogy Kijev Oroszországot vádolta meg Babcsenko meggyilkolásával. Szergej Lavrov ugyancsak „az ukrán hatóságok ruszofób politikája újabb megnyilvánulásának” és „nagyon szomorú divat” részének nevezte, hogy Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök az orosz titkosszolgálatokat gyanúsította meg a merénylet elkövetésével.
Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója „ostobaságnak” nevezte a Moszkvával szemben megfogalmazott ukrán vádakat és kijelentette, hogy a Babcsenko-gyilkosság ugyanolyan „provokáció”, mint amilyen a Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen elkövetett merénylet volt.
Segítenének a családnak
Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának (Szövetségi Tanács) elnöke közölte, hogy Oroszország kész segítséget nyújtani Babcsenko családjának.
„Akármilyen politikai álláspontot képviselt is, akárhogy is viszonyult Oroszországhoz, de ő olyan ember, aki annak idején harcolt érte. Olyan ember, akinek hat gyereke maradt és Oroszország kész segítséget és támogatást nyújtani családjának” – mondta Matvijenko.
A házelnök szerint „várható” volt, hogy az ügyben Kijev Moszkvát fogja hibáztatni, és szintén úgy vélekedett, hogy a gyilkosságot a Szkripal ügyben aratott „ruszofób dicsőség” ihlethette.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy a Babcsenko-gyilkosság ügyében vizsgálatot indított, valamint egyúttal jogsegély-kérelemmel fordul Ukrajnához és felajánlja segítségét a bűnügy „objektív” felderítéséhez. Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője hozzáfűzte, hogy az ukrán hatóságok mindeddig nem találták meg a szintén Kijevben megölt Pavel Seremet és Gyenyisz Voronyenkov gyilkosait.
Kritizálta Putyint, kedden hátbalőtték
Arkagyij Babcsenkót, a krími tatár ATR televízió műsorvezetőjét kedd este kijevi lakásának bejárata előtt ölték meg, három hátulról leadott lövéssel. Az elkövető feltehetően a lépcsőházban várta. A mentőket az újságíró otthon tartózkodó felesége hívta ki, de Babcsenko a kórházba szállítás közben belehalt sebesüléseibe.
A 41 éves áldozat korábban a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap és több más moszkvai sajtóorgánum haditudósítójaként dolgozott. Az UNIAN hírügynökség és orosz független sajtóforrások szerint Babcsenko Vlagyimir Putyin orosz elnök ádáz bírálója volt.
Elemzőként is ismertté vált, több könyvet írt, amelyeket 16 nyelvre fordítottak le, és 22 országban adtak ki. Számos rangos díjjal ismerték el tevékenységét, az angol PEN Club is kitüntette.
Tavaly februárban Prágába, majd onnan augusztusban Kijevbe költözött, mert fenyegetve érezte magát saját hazájában. Az ukrán nyomozóhatóságok nem zárják ki, hogy a gyilkosság az áldozat újságírói tevékenységével függ össze.
(MTI)