Fidel Castro több mint 40 évig, öccse, Raúl Castro pedig 13 évig kormányozta Kubát, most azonban személycsere jöhet a kommunista vezetésben: egy 57 éves villamosmérnök válthatja a Castro-dinasztiát.
Megkezdődött szerdán az új összetételű kubai parlament alakuló ülése, amelyen megválasztják a szigetország új elnökét. Ezzel a Castro-fivérek közel hat évtizedes kormányzása után megnyílik az út a hatalmi átmenet előtt. A nemzeti jelölőbizottság bejelentette, hogy Miguel-Díaz-Canel alelnök az egyetlen jelölt az államtanács elnöki tisztére.
Az új elnök neve sem lesz nagy meglepetés
Az új államfő nevét várhatóan csütörtök reggel, a Raúl Castro és feltételezett utódja, Miguel Díaz-Canel alelnök jelenlétében szerdán megkezdődött ülés végeztével hozzák nyilvánosságra.
A hivatalos médiában megjelent program szerint a márciusban megválasztott parlament képviselői előbb megtartják az alakuló ülést és kijelölik a törvényhozás vezetőit, majd megválasztják tagjaik közül a 31 fős, a parlament két ülésszaka között a törvényhozás feladatait ellátó államtanácsot és ezzel egy időben a testület elnökét, aki Raúl Castro utódja lesz. A szavazást szerda délután tartják. A nemzeti jelölőbizottság szerdán bejelentette, hogy Miguel-Díaz-Canel az egyetlen jelölt az államtanács elnöki tisztére.
A leköszönő elnök, Raúl Castro neve nem szerepel az államtanács tagjelöltjeinek listáján.
Az 1959-es forradalom óta a kubai vezetésben csak egyszer volt személycsere: az egészségében megrendült Fidel Castro 2006-ban, 40 év korlátlan hatalom után adta át a marsallbotot öccsének.
Villamosmérnökből elnök
Fidel Castro 2016 végén hunyt el. Most a 86 éves Raúl Castrón a sor, hogy átadja a helyét a fiatalabb nemzedék képviselőjének, aki az 57 éves Miguel Díaz-Canel első alelnök lesz. Miguel Díaz-Canal felkészült a feladatra. Évek óta rendszeresen képviseli kormányát külföldi látogatásokon, és egyre gyakrabban szerepel a médiában is.
Megválasztása esetén a forradalom után született villamosmérnöknek érvényesítenie kell a tekintélyét, és folytatnia kell a Raúl Castro által felvázolt gazdasági modell „aktualizálását” – jegyezte meg az AFP francia hírügynökség, amely szerint ez nehéz feladat lesz a kubai hatalom árnyékában felnőtt, korántsem harsány, inkább diszkrét politikus számára.
Paul Webster Hare, a bostoni egyetem nemzetközi kapcsolatok tanára, volt havannai brit nagykövet szerint „Fidelnek és Raúlnak sohasem kellett igazolniuk vezető helyüket. Ők vezették a forradalmat, és senki sem vitatta a 'jogukat', hogy vezetők legyenek. Nem hoztak azonban létre a változás véghezvitelére alkalmas demokratikus modellt, egyebek mellett ezért lesz Díaz-Canelnek kemény feladata”.
Fel kell pörgetni a gazdaságot
Évtizedek óta először lehet olyan elnöke a szigetországnak, aki nem élte át az 1959-es forradalmat, nem visel olajzöld egyenruhát, és nem vezeti a nagy hatalmú állampártot, a Kubai Kommunista Pártot, amelynek élén 2021-ig Raúl Castro marad.
Abból, hogy az új alkotmánytanácsnak hány „történelmi” vezető lesz a tagja, következtetni lehet majd arra, mennyire kész a reformokra a rendszer, és mekkora manőverezési lehetősége lesz az új elnöknek – mutatott rá az AFP.
Szakértők szerint mindenekelőtt gazdasági téren várják az új elnököt, aki képes lesz a stagnáló (2017-ben 1,6 százalékos volt a GDP-növekedés) és a meggyengült Venezuela importjától és segítségétől függő kubai gazdaság talpra állításához szükséges reformok levezetésére.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Két nap alatt kétszer omlott össze a karibi kommunista állam áramszolgáltatása. Az elektromos vezetékrendszer teljesen elhasználódott az idők során, sötét a jövő.
A 10 millió lakosú ország egész területén áramszünet van, csak ott van áram, ahol generátorok működnek.
Amerikai jelentések szerint Kínának valójában Kuba stratégiai földrajzi elhelyezkedése az érdekes, noha valójában, ha valami miatt különösen aggódnia kellene Washingtonnak, az nem Kína, hanem Oroszország.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
