Theresa May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is a passporting-jogok, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerének érvényesítésére törekedne, a City pénzügyi központjának olyan előírásokat kellene betartania, amelyeket mások határoznak meg. A City pénzügyi stabilitásának fontossága miatt nem járható út e szabályok egyszerű elfogadása úgy, hogy Londonnak nincs befolyása kialakításukra – tette hozzá.
A brit kormányfő hangsúlyozta, hogy a passporting-szabályrendszer az EU egységes belső piacához, a tagság e piacon pedig az EU-tagsághoz kötődik. „Kilépünk az EU-ból, így a jövőben nem leszünk az egységes belső piac tagjai sem, a pénzügyi szolgáltatások terén is új viszonyrendszerre törekszünk, amelynek alapja a szabályozási rendszerek kölcsönös elismerésének koncepciója” – mondta Theresa May a vasárnapi BBC-interjúban.
A londoni Cityben honos pénzügyi szolgáltató cégek azonban éppen attól tartanak, hogy a Brexit után elveszíthetik az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket, pontosan azért, mert a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is.
A passporting-jogok elvesztésének kockázataira nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet.
A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (több mint 13 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.
A Cityben működő pénzügyi szolgáltatók közül több is kilátásba helyezte, hogy munkahelyeket telepít át Londonból más pénzügyi központokba.