Dániai gettókról beszélt a dán miniszterelnök

Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök Koppenhága egyik szegényebb negyedében, Mjolnerparkenben a Financial Times és a thelocal.dk szerint arról beszélt: „A gettóknak el kell tűnniük. Ellenőrizni fogjuk a mozgást. A különösen terhelt környékeken extra keményen fogjuk büntetni a bűnözést... Történelmi változást kell elérni azokban a módszerekben, ahogy eddig foglalkoztunk ezekkel a problémákkal”.

Rasmussen úgy fogalmazott: „A naivitást realizmusra, a passzivitást követelményekre cseréltük. Ez azt jelenti, hogy a problémák a jövőben nem maradnak megoldatlanul”.

Nem ismer rá az országára

A kormányfő kifejtette: a legtöbb nem dán származású dániai lakos pozitívan járul hozzá a társadalomhoz, de még mindig nagyon sokan vannak, akik nem ilyenek. „Képesnek kell lennünk felismernünk a saját országunkat. Vannak helyek, amikre nem ismerek rá” – fogalmazott Rasmussen.

A dán jobboldali kormány a napokban mutatta be „Egy Dánia párhuzamos társadalmak nélkül – gettók nélkül 2030-ra” címmel új bevándorlási politikáját, melyben szigorú kontroll alá vennék az idegen kultúrákból érkező bevándorlók életét.

Az új politika jegyében a rendőrséget megbízták azzal, hogy különleges zónákat jelöljön ki, ahol egyes bűncselekményekre, mint például a lopásra és a vandalizmusra a normális büntetési tételek dupláját szabnák ki. 

Ezt a javaslatot az ellenzéki szociáldemokraták is támogatják, akik épp nemrégiben mutatták be szintén keményvonalas új migrációs politikájukat. Ők gyakorlatilag beszüntetnék a harmadik világból egyenesen Dániába érkező migrációt, a migránsokat észak-afrikai táborokban helyeznék el és adott esetben ott is tartanák még az esetleg megadott dán menedékjog időtartamára is.

Minden eszközzel felszámolnák a gettókat

A dán kormányzat súlyos büntetéssel sújtaná az úgynevezett „visszakulturálódási utakat”, amikor is a bevándorló családok hosszú időre visszaküldik a kiskorú gyerekeiket az eredeti hazájukba – akár a gyerekek akarata ellenére –, hogy az eredeti kulturális identitásukat erősítsék meg. A kormány tervei szerint akár négy év börtönnel is sújtanák azokat a bevándorló hátterű szülőket, akik ilyen hazaútra küldik a gyerekeiket.

Koppenhága célja, hogy a leszakadó környékeket újra teljesen normális körzetekké fejlessze.

A dán jobboldali kormány azt is megszabná, hogy az önkormányzatok nem adhatnának bérlakásokat segélyből élő embereknek a gettónak minősített területekre – ezzel megakadályozva a gettósodás további erősödését.

Emellett csökkentenék a munkanélküli segélyt is azok esetében, akik ilyen környékekre költöznek.

A kormány plusz pénzt juttatna azon önkormányzatoknak, amelyek munkát vagy oktatást biztosítanak a bevándorlóknak. Jogot adnának arra, hogy elítélt bűnözőket kitiltsanak az érintett érzékeny területekről.

Dániában 22 környéket minősítettek gettónak, ezeken a környékeken 55 ezer ember él a közel hatmilliós országban. Gettóként azokat a területeket tartják számon, ahol a lakosság nagy része ki van szorulva a munkaerőpiacról és az oktatásból, ahol nagy számú bevándorló él, ahol magas a bűnözési ráta és gyenge az oktatás, és ahol alacsonyabbak a bérek a szomszédos térségekhez képest.