Belgiumot eluralta a kulturális marxizmus – Dries Van Langenhove a Mandinernek

Gent a bajkeverők városa, hiszen története során polgárai bárki ellen fellázadtak, aki megpróbálta elnyomni őket – olvastam egy Flandriáról szóló kiadványban, miközben a vonat ablakán kinézve a flamand falvak szépségében gyönyörködtem. Éppen Leuvenből Gentbe tartottam, hogy Dries Van Langenhove joghallgatóval, a Schild & Vrienden alapítójával találkozzak. A város legrégebbi kocsmája előtt futottunk össze. Az impozáns Café Den Turk már hosszú évszázadok óta várja a szomjas vendégeket. 

Jogos védelem

„A bal kezemet nyújtom” – mondta mosolyogva, és sietősen hozzátette, hogy egy kisebb konfliktus miatt a jobbja még nem jött rendbe. Ezt követően betértünk a kocsmába, ahol egy eldugott helyet kerestünk, mert Dries szerint ebben a városban még a falnak is füle van. Ő sört kért, én maradtam a kávénál. 

„Gyakran kerülsz összetűzésbe?” Válasz: sajnos néhányszor már előfordult. Dries az esetek többségében szélsőbaloldali flamand fiatalokkal szemben került önvédelmi helyzetbe. Elmesélte, hogy egy alkalommal rájuk támadt egy radikális baloldaliakból álló, jelentős túlerőben lévő társaság, amikor a KVHV (Flamand Katolikus Diákszövetség) néhány tagjával a belvárosban tartózkodott.

(Boxedzés a Schild & Vrienden nyári egyetemén)

„Sikerült megvédeni magunkat, mert a végén ők futottak el, de veszteségeket is szenvedtünk, mert két barátunk kórházba került” – mondta Dries.

Micsoda nő ez a férfi

Hogy kerül egy 25 éves genti egyetemista a belga állami televízióba, ahol egy transznemű újságírót próbál meggyőzni arról, hogy a nemátalakító műtét nem normális, ráadásul veszélyes?

Dries kifejti, hogy az elmúlt hetekben a belga médiában óriási felhajtást csaptak egy férfi újságíró körül, aki egyszer csak kijelentette, hogy megváltoztatta a nemét, ugyanis nőként szeretne élni. A médiában kizárólag pozitív visszhangja volt az esetnek, olyan volt, mint egy nagy marketingkampány. Ő a Twitteren mindenesetre azt írta, hogy „veszélyes normalizáni a nemváltoztatás jelenségét.” 

– mondja. Dries úgy gondolja, hogy sokan vannak Belgiumban, akik egyetértenek vele, de a politikai korrektség miatt nem mernek hangot adni véleményüknek. „Egyike vagyok annak a néhány embernek Belgiumban, aki szót mer emelni ezzel szemben.” És bár sok katolikus áll szemben a transzneműség normalizálásával, de egyszerűen nem merik ezt felvállalni. Azok a katolikusok pedig, akik megnyilatkoznak a témában, maguk is a pécé csapdájába estek.

Politikailag korrekt diktatúra

Gent ma Belgium legnagyobb egyetemvárosa, ahol több mint hetvenezer diák tanul. A városban a liberálisok és a zöldek mellett a baloldal bír a legnagyobb befolyással. Mivel Dries tagja a Genti Egyetem vezető testületének, ezért kíváncsi voltam arra, hogy néz ki az egyetemi élet a flamand szocializmus fellegvárában.

Csak a diákok elenyésző kisebbsége nyíltan baloldali, de ők a leghangosabbak, a politikailag korrekt klíma miatt.” Megjegyzi, hogy ez a hozzáállás uralja az egyetemi hierarchiát is. Példaként hozza fel, hogy ő az első politikailag inkorrekt, jobboldali hallgató, aki egyáltalán el mert indulni a választásokon. Ezzel sok diák tetszését elnyerte, ezért került be az egyetem vezető testületébe. Azt is elmondja, hogy nagy igazságérzettel született, ezzel magyarázza politikai aktivizmusát. 

„Amikor az európai és flamand ifjúságra tekintek, azt látom, hogy nem bánnak velük igazságosan. Egy olyan rendszerben nőttek fel, ahol azt nevelték beléjük, hogy szégyellniük kell magukat és a történelmüket. Ez igazságtalan, ezért tenni kell ellene. Ebből az igazságérzetből származik a hazaszeretetem, ami megoldásként szolgál azokra a problémákra, amelyekkel manapság szembenállunk”.

Ha már problémákról beszélt, közbeszúrom a kérdést, hogy szerinte mi a belga társadalom legnagyobb problémája. Válasza szerint a politikai korrektség messze a legnagyobb probléma, mert elfojt minden vitát, és megakadályozza, hogy az igazán fontos témák szóba kerüljenek. „Minden más probléma ebből származik. A bevándorlás például óriási probléma, a szocializmus is nagy gond, de ezek csak azért léteznek, mert a politikai korrektség megvédi őket a kritikától.”

(Café Den Turk)

„Véreskezű” egyetemek adtak díszdoktori címet Angela Merkelnek

Amikor szóba kerül a migráció kérdésköre, Dries kifakad: „A migrációs politika Belgiumban katasztrofális. Évtizedek óta semmibe vesszük ezt a problémát a politikai korrektség miatt. Nem mondhatjuk el, hogy sok bűncselekményt migránsok követnek el. Nem vesszük figyelembe, hogy csak Brüsszelben negyedmillió illegális bevándorló él, akik rengeteg bajt okoznak. Azt sem vesszük figyelembe, hogy az integráció egyáltalán nem járt sikerrel. Ma már látjuk, hogy a harmadik és negyedik generációs migránsok kevésbé integrálódtak mint az első vagy második generációs migránsok. Ennek ellenére még mindig Merkelt és az EU diktátumait követjük a migrációs politikában.”

Amikor 2017-ben a Leuveni Katolikus Egyetem és a Genti Egyetem díszdoktori címet kívánt adományozni Angela Merkelnek, Dries tiltakozott. Úgy gondolta, hogy a német kancellár szégyenteljes migrációs politikája miatt nem érdemelte meg a címet, ráadásul akkor már nagyon közel voltak a német választások, ezért sem tartotta szerencsésnek az egyetemek időzítését. „Merkel politikája katasztrofális Európa számára, az európai nők számára, az európai emberek biztonsága és jövője számára. Ezért

Ezek után felhozom egy népszerű liberális kritikát, miszerint a migráció csak a globalizáció velejárója, nem lehet és nem is kell megállítani. „Meg tudjuk állítani, és meg kell állítani. Az ENSZ migrációval foglalkozó szervének előrejelzése szerint 300 millió afrikai áll készen arra, hogy Európába jöjjön. Ha valaki egyet is ért a migrációval, akkor sem engedheti meg, hogy ezek az emberek Európába jöjjenek, mert olyan sokan vannak, hogy idejövetelük Európa végét jelentené. Ez ilyen egyszerű. Erkölcsi kötelességünk, hogy segítsünk a bajban lévő embereknek, de inkább segítsünk nekik a saját országaikban.” 

(Gent belvárosa)

Elveszítjük a legnagyobb városainkat

Felvetem, hogy mit gondol Európa és az EU jövőjéről, különösen a kedvezőtlen demográfiai mutatókról. Elmondja, hogy a legnagyobb flamand városban, Antwerpenben az iskolások több mint fele már muszlim vallású: „Minden a demográfián múlik, ez ténykérdés. Elveszítjük a legnagyobb városainkat. Iszlamizálnak minket, ami nagyon veszélyes. Nagyon szeretem Európát, pártolom az európai népek kooperációját. Úgy gondolom, hogy együtt kell működniük, de önálló nemzetekként! Az EU-t jelenlegi formájában azért nem támogatom, mert  az Unióban jellemzően olyan technokraták mondják tollba a politikát, akiknek a demokratikus legitimációja is kérdéses.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy van remény, mert a visegrádi országok kiegészülve Ausztriával végre ellenállást tanúsítanak az EU diktatúrájával szemben.” 

Szerinte van visszaút: „Először saját magunkat kell megerősíteni, nem szabad mindig a negatív dolgokra koncentrálni. A legfontosabb, hogy ne szégyelljük identitásunkat. Legyünk büszkék a múltunkra, a jövőnkre, az önazonosságunkra. Ki kell egyenesíteni a gerincünket, ez az első lépés.” 

Azt is elárulja, hogy szerinte mi a legnagyobb különbség Nyugat és Kelet-Európa között: „Ha Magyarországra nézek, akkor azt látom, hogy az emberek büszkék a magyarságukra, ami teljesen normális. Vannak emberek akik, patrióták, és persze vannak a szélsőséges nacionalisták.

Ezért az emberek soha sem beszélnek erről. Ez a legnagyobb különbség Nyugat és Kelet-Európa között.”

 A belga egyház már nem a béke oázisa

Gent központja ma is csodálatos, nagyrészt a keresztény középkor gyümölcse. Egy olyan korszaké, amiben a kultúra a katolikus hitben gyökerezett. Észak-Firenzéjében van például a Graslei, a Gravensteen kastély vagy a Szent Bavo katedrális büszkesége, Jan Van Eyck remekműve, a genti szárnyas oltárkép. 

Azóta sok víz lefolyt a Schelde és a Leie folyón. Ma a flamandok több mint fele már ateistának vagy agnosztikusnak vallja magát. Dries szerint a helyzet ennél is rosszabb. Elmondása szerint az 1968-as szexuális forradalom óta a kulturális marxizmus határozza meg a társadalom gondolkodásmódját. Ezt az ideológiát az uralkodó politikai elit és az állami média rendszeresen népszerűsíti. Becslése szerint ma Belgium 15 százaléka muszlim, 7 százaléka gyakorló katolikus, 78 százalék pedig ateista vagy agnosztikus. Szerinte:

Ebben az is közrejátszott, hogy számos főpap az evangélium helyett inkább a kulturális marxizmust hirdette. Nemrégiben a KVHV (Flamand Katolikus Diákszövetség), egy cikkben megerősítette, hogy miért zárja ki a katolikus tanítás azt, hogy az azonos neműek kapcsolatát házasságként értelmezzék. Ezt követően a belga egyházi vezetés „rossznak” bélyegezte, és elítélte a cikket. Dries szerint, ha ma Gentben bemegyünk egy templomba, akkor nagy valószínűséggel a migráció szépségeiről prédikálnak nekünk. 

„Egy konzervatív számára a belga katolikus egyház már nem a béke oázisa. Épp az ellenkezője” – tette hozzá, de megjegyezte, hogy azért van még Gentben egy kis létszámú hívő közösség.

Felidézem neki, hogy egy interjúban a hagyományos család fontosságáról beszélt, amiért komoly kritikát kapott. „Valóban támogatom a családot, ami apából, anyából és gyerekekből áll. Ezért Belgiumban megosztónak tartanak.”

Adta magát a kérdés: Mit lehet ilyenkor tenni?

(Schild & Vrienden)

Új gyökerek és a Schild & Vrienden

„Új gyökereket kell növesztenünk. Ezért alapítottuk a Schild & Vrienden (Pajzs és Barát) mozgalmat. Össze akarjuk hozni a flamand ifjúságot. Azt az öntudatot, ami a magyaroknak még megvan, nekünk már vissza kell hoznunk, hogy fel tudjuk venni a küzdelmet a radikális iszlámmal, a posztmodern ideológiával és a kulturális marxizmussal szemben.”

A 14. században a IV. (Szép) Fülöp francia király elnyomó politikát gyakorolt Flandria felett, ami rövidesen a flamand városok ellenállásához vezetett. A „schild en vriend” a flamand felkelők csatakiáltása volt, akik többségében, egyszerű városi milíciákból és parasztokból álló erőkkel – a történelem során először – 1302-ben legyőztek egy francia lovagi sereget Kortrijk közelében. A szlogen később a flamand romantikus mozgalom népszerű jelképe lett. „A 2017-ben alapított Schild & Vrienden ma már a legnagyobb, aktív ifjúsági mozgalom a flamand politikában.”

Önálló – sui iuris – szervezet, ami bár kapcsolatban van a francia Identitás Generációval, de nem tartozik az identitárius közösséghez. Dries elmondása szerint, több mint 900 aktív tagjuk van és az általuk szervezett nyári egyetemen többen (50 fő) vettek részt, mint a két legnagyobb párt nyári rendezvényén összesen.

A Schild & Vrienden komoly aktivitást fejt ki az interneten, hiszen tagjai blogokat, mémeket és vlogokat is használnak. Dries megjegyezte, hogy szinte minden nap szerepelnek a hagyományos médiában, ugyanis már minden újságíró tudja, hogy őket kell kérdezni, ha kíváncsiak a jobboldali fiatalok véleményére egy témát illetően. És ez bizony nagy fegyvertény. Szerinte némileg meglepő, de a média „egész korrekt” módon bánik velük. „A mozgalom aktivistái szemetet szednek, szobrokat tisztítanak, idősekkel töltenek időt és a flamand hagyományokat ápolva gyerekekkel is foglalkoznak.”

Nagy vihart kavart, hogy önvédelmi edzéseket is tartanak. Dries szerint azonban képmutató dolog, hogy a baloldali sajtó ünnepli a migránsok bokszedzéseit, mondván ez az integráció eszköze, miközben elítéli a flamand fiatalok önvédelmi képzéseit. 

Kemény akcióra is készülnek, ugyanis márciusban a helyi szélsőbaloldali fiatalok szimbolikusan el akarják foglalni a Gravensteen-kastélyt, ami az „Európa erődöt” jelképezi számukra. Ezzel akarják felhívni a figyelmet, a nyílt társadalom és a nyitott határok fontosságára. A Schild & Vrienden azonban elhatározta, hogy nem engedi be őket a kastélyba. 

Ezt követően a pártpolitikai ambícióiról kérdezem. Ő nem kíván részt venni a pártpolitikában, mert az Belgiumban zsákutcába jutott. Annak ellenére, hogy Flandria a jobboldalra szavaz, és a jobboldali gazdaság és migrációs politikát támogatja, egy kompromisszum miatt nemzeti szinten még mindig baloldali túlsúly van.

Amikor a belga tévében kedélyesen beszélgetnek egy terroristával

Szóba jött az is, hogy Belgiumban komoly baj van azokkal a belga állampolgárokkal, akik Szíriában vagy Irakban harcoltak különböző terrorista csoportok oldalán. Dries kifejtette, hogy Európa legkeresettebb terroristája, Salah Abdeslam, alig 100 méterre lakott a brüsszeli Igazságügyi Palotától. Azt is megjegyezte, hogy a város néhány környékén ma is számos terroristát rejtőzik. Szerinte döbbenet, de egyiküket még a belga televízióba is meghívták, és kedélyesen elbeszélgettek vele a szíriai kalandjairól. 

„Könnyen lehet, hogy

Ezért óriási a felelősségünk, ha nem teszünk semmit, mert mi még meg tudjuk fordítani ezt” – mondja Dries. 

Végül arról kérdezem, hogy mit gondol a populizmusról: „A liberálisok és a politikai elit gyűlöletet érez az egyszerű emberek iránt, kimondottan akkor, amikor nekik nem tetsző véleményt nyilvánítanak. Ezt hívják populizmusnak.”

Elmondása szerint az EU legerősebb országainak vezetése gyenge, olyan emberekből áll, akik nem helyezik nemzetük érdekeit az első helyre. Ebből következik, hogy a nyugati jobboldali fiatalok egyfajta „irigységet” éreznek az olyan karakterek iránt mint Trump, Orbán vagy Putyin.

(A flamand vidék)

A jobboldaliak vidékre mennek

Választ kaptam a kérdéseimre, de még maradt egy kis időnk, ezért úgy döntünk, hogy körbenézünk a belvárosban. Dries menet közben a telefonjára pillant, és nevetve mondja, hogy a mozgalom matricáit árulja az interneten, de a bankja már nem hajlandó ehhez segítséget nyújtani, mert vállalhatatlannak tartja az egyik matricán szereplő „Stop Islamisering”  feliratot. 

Ezt követően elmeséli, hogy erős önéletrajza ellenére politikai nézetei miatt a legtöbb vállalatnál már nem kapna munkát. Ennek ellenére nézetein nem hajlandó változtatni, és bízik saját képességeiben. Saját bevallása szerint a jég hátán is megél. Azt is elmondta, hogy aki jobboldali és tehetősebb, az előbb-utóbb elhagyja a várost, és vidékre költözik. A belvárosban szinte csak gazdag liberálisok és baloldaliak élnek, Guy Verhofstadt is itt lakik egy modern épületben. Dries végül megmutja, hogy melyik utcán sétáljak tovább, ha töltényhüvelyeket szeretnék találni, aztán elköszönt. 

Micsoda makacs, lázadó flamad. Hamisítatlan genti. 

Hamarosan én is útnak indulok, de egyszer csak valaki megszólít. Amikor megfordulok, három hidzsábot viselő hölgyet látok magam előtt. Arra kérnek, hogy fotózzam le őket. A kép egész jól sikerül, mert a Szent Miklós-templom nagyon jól mutat a háttérben.