Az amerikai kormány 2019 szeptemberéig szabott határidőt az USA-ban tartózkodó 200 ezer salvadori állampolgárnak az ország elhagyására vagy helyzete legalizálására. A salvadoriak a 2001-es földrengéskor kaptak átmeneti védett státuszt, a kormányzat szerint már rendeződött a helyzet a hazájukban.
Az amerikai kormány 2019 szeptemberéig szabott határidőt az Egyesült Államokban tartózkodó, átmeneti védett státuszt élvező 200 ezer salvadori állampolgárnak az ország elhagyására vagy helyzete legalizálására. A kormányzat álláspontját a belbiztonsági minisztérium ismertette hétfőn nyilvánosságra hozott közleményében.
A közép-amerikai El Salvadorból érkezetteknek az amerikai kormányzat a 2001-es salvadori földrengéskor biztosított átmeneti védett státuszt (TPS). Az érkezők tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaptak. A különleges engedély időtartama hétfőn járt le, és a belbiztonsági minisztérium közleménye szerint nem meghosszabbítható. A kormány 2019 szeptemberéig adott határidőt a salvadoriaknak arra, hogy hagyják el az Egyesült Államokat, vagy legalizálják helyzetüket. Amennyiben ezt nem teszik meg, kitoloncolják őket az országból. Washington már korábban megszüntette a Haitiból és Nicaraguából érkezettek tízezreinek az átmeneti védett státuszát. A közép-amerikai országokból természeti katasztrófa elől menekülőknek adták meg ezt a különleges engedélyt.
Az Egyesült Államok elhagyásának időpontjaként megjelölt dátumot indokolva a belbiztonsági minisztérium közleménye hangsúlyozza: a különleges védelmi státusz azért nem szűnik meg 2019. szeptember 9-e előtt, hogy az érintettek nyugodt körülmények között rendezhessék sorsukat, ahogyan a dokumentum fogalmaz: „az átmenet rendezett legyen”. A közlemény ugyanakkor leszögezi: „a 2001-ben történt földrengések okozta körülmények ne állnak fenn többé... a jelenlegi TPS-státusznak véget kell vetni”.
Az említett különleges státuszt élvező salvadoriak elsöprő többsége a kaliforniai Los Angelesben, a texasi Houstonban és New Yorkban él, 10 százalékuk – a Migrációs Tanulmányok Intézetének adatai szerint – amerikai állampolgárral kötött házasságot.
Az átmeneti védett státuszt 1990-ben hozták létre, kizárólag olyan országok állampolgárainak, akiknek hazájában háborús viszonyok uralkodnak, vagy természeti katasztrófák és járványok pusztítanak. Eddig 10 országból mintegy 300 embernek adták meg ezt a kivételezett státuszt, a többi között nepáliaknak, dél-szudániaknak, nicaraguaiaknak, haitiaknak. A legnagyobb csoportot a salvadoriak képviselik, mintegy 200 ezer menekülttel. A The New York Times című lap információi szerint 116 republikánus és demokrata párti törvényhozó azzal a kéréssel fordult Elaine Duke ügyvezető belbiztonsági miniszterhez, hogy a salvadoriak és a hondurasiak számára hosszabbíttassa meg az átmeneti védett státuszt, az ebben a két országban tapasztalható nehéz körülmények miatt.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Áll a bál a fekete kontinensen.
A Fehér Ház kétértelmű nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatban.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
Magyarországnak sikerült érvényesítenie az akaratát, de Brüsszel továbbra is támogatja a háborút.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
