Sajtóértesülések szerint elfogadta London, hogy a Brexit időpontjáig, azaz a 2019. március 29-ig Nagy-Britanniába utazó EU-s munkavállalók a brit kilépés után is maradhassanak. A brit kormány tagad.
Szombati brit sajtóértesülés szerint London beleegyezett abba, hogy a brit EU-tagság megszűnésének napja legyen az a határnap, ameddig az újonnan érkező külföldi EU-munkavállalók ugyanolyan jogosultságokra számíthatnak, mint amilyenek a már Nagy-Britanniában élőket megilletik.
A brit kormány cáfolta az értesülést.
„Szép csendben” elfogadták?
A The Guardian című brit napilap név nélkül nyilatkozó EU-forrásokat idézve azt írta: a brit kormány a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon „szép csendben” elfogadta, hogy azok az uniós állampolgárok, akik 2019. március 29-éig, a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig Nagy-Britanniába érkeznek, garantáltan a jelenlegivel azonos, teljes körű jogosultságok mellett települhessenek le és vállalhassanak munkát.
A lap szerint az ennél korábbi határnap megállapítását célzó szándékokat „elsöpörték” a külföldi EU-munkaerő beáramlásának „összeomlását” jelző friss statisztikák. A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet érdekképviseleti és felügyeleti hatósága (NMC) e héten ismertetett átfogó felmérésében kimutatta, hogy a szeptemberrel zárult egy évben alig 1107 új EU-munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába, 89 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Mindeközben az NMC nyilvántartásából a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban 4067 EU-munkavállaló került ki, 67 százalékkal több, mint egy éve.
Lelépnének az EU-s munkavállalók
A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő legutóbbi felmérése szerint a megkérdezett brit cégek 27 százaléka arról számolt be, hogy az alkalmazásukban álló külföldi,
az EU-ból érkező munkavállalók távozásukat fontolgatják.
A szombati The Guardian által idézett magas beosztású EU-források szerint e folyamatok győzték meg a brit tárgyalóküldöttséget annak a brüsszeli érvelésnek az elfogadásáról, hogy Nagy-Britannia az EU-tagságából hátralévő időszak végéig nem alkalmazhat diszkriminatív intézkedéseket más uniós tagországok állampolgáraival szemben.
A hivatalos határnap később jöhet
A brit kormány június végén ismertetett, hivatalosan jelenleg is érvényes javaslatcsomagja szerint azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, „letelepedett” státust kapnak, és ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.
London később kívánja meghatározni azt a határnapot, amely után az újonnan érkezőkre már más letelepedési szabályok lesznek érvényesek. A júniusban közzétett javaslatcsomag szerint ez a határnap nem lehet korábbi, mint 2017. március 29., amikor Theresa May miniszterelnök bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető, alapesetben két évig tartó folyamatot, és nem lehet későbbi a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjánál, vagyis 2019. március 29-énél.
A kilépési tárgyalásokat brit részről irányító minisztérium szóvivője „képtelenségnek” nevezte a The Guardian szombati cikkében foglaltakat, kijelentve: a határnapot az EU-val folyó tárgyalásokon jelölik majd ki, de továbbra is érvényes az az álláspont, hogy ez a nap az 50. cikk aktiválása és brit EU-tagság megszűnése közötti időszakban lesz.
(Fotó és szöveg: MTI)
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
