Hatalmas üregre bukkantak a gízai nagy piramis, azaz a Kheopsz-piramis közepén a régészek – írja a 444. A felfedezés már csak azért is jelentős, mert Kheopsz fáraó piramisa az ókor hét csodája közül a legrégebbinek számít.
A felfedezett üreg legalább 30 méter hosszan húzódik a piramisban. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy az üregnek mi volt a funkciója a régi időkben, de az első mérések alapján hasonló mérettel bír, mint a Nagy galéria. A Nagy galéria a piramis közepén található és mintegy 50 méter hosszú, 8 méter magas és 1 méter széles.
A piramis építésének módjáról kevés a biztos információ, a kutatók körében sincsen konszenzus a kérdésben. Következtetéseik szerint a 140 méter magas építmény nagyjából Kr. e. 2509 és 2483 között épülhetett – állítja az oldal.