Trump követeli a Clintonhoz köthető Roszatom-ügy kivizsgálását

Donald Trump az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozás vizsgálatát „boszorkányüldözésnek” nevezte vasárnap és Hillary Clinton szerepének kivizsgálását követelte az orosz Roszatommal történt szerződéskötés ügyében. 

Az amerikai elnök négy Twitter-bejegyzést szentelt a témának azt követően, hogy előzőleg – szombatra virradóra – a CNN hírtelevízió kiszivárogtatta a hírt, miszerint vádemelés lesz és hétfőn sor kerül az első letartóztatásra is a Robert Mueller különleges ügyész vezette vizsgálat nyomán. Ez a vizsgálat a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozást, valamint a Trump-kampány és orosz tisztségviselők közötti esetleges összejátszást próbálja feltárni.

Donald Trump az egyik Twitter-bejegyzésben leszögezte, hogy „összejátszás nem létezik, a demokraták használják e szörnyű boszorkányüldözést ördögi politikai célokra, de a republikánusok most úgy harcolnak hogy visszavágjanak, mint soha korábban”. Egy másik mikroblog-bejegyzésben Trump azt írta, hogy a republikánusok „dühösek és egységesek”, mert nem folyik nyomozás a „Clinton készíttette hamis dosszié ..., valamint az oroszoknak eladott uráncég miatti megállapodás, a több mint 33 ezer törölt e-mail... és még sok minden miatt”. 

Az elnök a Hillary Clinton külügyminisztersége idején törölt elektronikus levelekre célzott, illetve arra, hogy Clinton kampánycsapata és a Demokrata Országos Bizottság a tavalyi elnökválasztási kampányban 12 millió dollárért egy demokratákhoz közeli kutatóintézetet kért fel Trump elleni terhelő bizonyítékok felkutatására, majd ez a cég az amerikai hírszerzéssel is szoros kapcsolatban álló Christopher Steele volt brit hírszerzőt bízta meg e feladattal. Ennek nyomán született az az immár elhíresült dosszié, amely információkat tartalmaz Trump munkatársai és orosz tisztségviselők közötti összejátszásról. Az ügy „érdekessége”, hogy időközben kiderült: ilyen dosszié összeállításával eredetileg egy republikánusokhoz közelálló hírportál kezdett foglalkozni, ám miután nem talált semmit, felhagyott a vizsgálódással. 

Donald Trump „az oroszoknak eladott uráncég” említésével arra utalt, hogy az orosz állami Roszatom megvásárolta a kanadai Uranium One nevű cég 20 százalékát, s mivel a cégnek az Egyesült Államokban is vannak uránbányái, az amerikai uránszükséglet egyötödének ellenőrzése így orosz kézbe került. Mivel az amerikai nemzetbiztonságot érintő üzletről volt, szó, ezért a külügyminisztérium hozzájárulása is kellett hozzá. Hillary Clinton akkori külügyminiszter engedélyezte az üzletkötést. Nem sokkal ezután a Roszatom első körben egymillió dollárt utalt a Clinton Alapítványnak, majd a későbbiekben még kétszer 250 ezer dollárt, Bill Clinton volt elnököt pedig félmillió dolláros honoráriumért hívta előadásra Oroszországba. A Fox televízió azt is nyilvánosságra hozta, hogy az uránügyletről szóló tárgyalások kezdetekor Robert Mueller volt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, az adásvétel lezárultakor pedig James Comey, akit Donald Trump az idén májusban mondatott le. 

Vasárnap Susan Collins, Maine állam republikánus szenátora a CBS televíziónak adott interjújában sürgette, hogy a kongresszus idézze be meghallgatásra John Podestát, a Clinton-kampány vezetőjét és Debbie Wasserman Schultzot, a Demokrata Országos Bizottság (DNC, a demokrata pártvezetés) volt elnökét, hogy a hírszerzési bizottság előtt számot adjanak a Trump ellen megrendelt dosszié finanszírozásáról. Mind Podesta, mind Wassermann Schultz eddig tagadta, hogy egyáltalán tudott volna arról, hogy ki fizette a dosszié összeállításának 12 millió dolláros költségeit. Collins szenátor szerint „nehéz elképzelni, hogy a kampányfőnök és a DNC vezetője ne tudott volna egy ilyen nagyságrendű és jelentőségű megrendelésről, de meglehet, hogy valami ennél jóval többről van szó”.

(MTI)