Magyar Péter, az újságírók, meg a kínos emlékű Erzsi néni
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
Szergej Hruscsov szerint az 1954-ben Ukrajnához csatolt Krím-félsziget nem ajándék volt az országnak, csupán egy strukturális- és jogi döntés eredménye.
1954-től egészen a félsziget 2014-es orosz annektálásáig hatvan éven át a Krím egyértelműen Ukrajna területe volt – de miért került ideiglenesen mégis Ukrajna kezébe? Erről Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár fia, Szergej Hruscsov beszélt a „112 Ukrajna” csatornának.
Tudniillik a félszigetet még 1954-ben maga Hruscsov adományozta a Szovjetunió egyik tagjától a másiknak – történetesen az Orosz SzSzK-tól az ukrán tagköztársaságnak. Maga Hruscsov egyébként ukrán volt, ám fia szerint apja döntése mögött semmilyen politikai megfontolás nem volt: „Apám azért adta a Krímet Ukrajnának, mert az földrajzilag is Ukrajnához van kötve, és ha a gazdaságot, meg persze az azóta már elhagyott krími csatornát vizsgáljuk, az Állami Tervbizottság úgy látta jónak, ha a csatorna építését egy jogalany végzi, így a Krímet Ukrajnához csatoltuk.” Hruscsov itt arra az 1961-ben építeni kezdett, majd 1975-ben megynyitott észak-krími csatornára gondol, amely a félsziget keleti felét, Kercset kötötte össze a Dnyeper folyóval – és amelyet azóta már nem használnak.
„Szó sem volt politikai döntésről, ahogy arról sem, hogy az ukrán bürokratákat próbáltuk volna megnyerni, de az sem állja meg a helyét, hogy a Nyugat-Ukrajnában született édesanyámnak adták volna ajándékul. Csupán strukturális- és jogi döntés volt” – mondta a főtitkár fia.