Szergej Hruscsov szerint az 1954-ben Ukrajnához csatolt Krím-félsziget nem ajándék volt az országnak, csupán egy strukturális- és jogi döntés eredménye.
1954-től egészen a félsziget 2014-es orosz annektálásáig hatvan éven át a Krím egyértelműen Ukrajna területe volt – de miért került ideiglenesen mégis Ukrajna kezébe? Erről Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár fia, Szergej Hruscsov beszélt a „112 Ukrajna” csatornának.
Tudniillik a félszigetet még 1954-ben maga Hruscsov adományozta a Szovjetunió egyik tagjától a másiknak – történetesen az Orosz SzSzK-tól az ukrán tagköztársaságnak. Maga Hruscsov egyébként ukrán volt, ám fia szerint apja döntése mögött semmilyen politikai megfontolás nem volt: „Apám azért adta a Krímet Ukrajnának, mert az földrajzilag is Ukrajnához van kötve, és ha a gazdaságot, meg persze az azóta már elhagyott krími csatornát vizsgáljuk, az Állami Tervbizottság úgy látta jónak, ha a csatorna építését egy jogalany végzi, így a Krímet Ukrajnához csatoltuk.” Hruscsov itt arra az 1961-ben építeni kezdett, majd 1975-ben megynyitott észak-krími csatornára gondol, amely a félsziget keleti felét, Kercset kötötte össze a Dnyeper folyóval – és amelyet azóta már nem használnak.
„Szó sem volt politikai döntésről, ahogy arról sem, hogy az ukrán bürokratákat próbáltuk volna megnyerni, de az sem állja meg a helyét, hogy a Nyugat-Ukrajnában született édesanyámnak adták volna ajándékul. Csupán strukturális- és jogi döntés volt” – mondta a főtitkár fia.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
